Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Büntetőjogi Döntvénytár. lőtt fő- és mellékbüntetését, a Btk. 92 §-ának alkalmazásával, pénzbüntetésben állapította meg. Végül a szegedi kir. tábla 1908. évi április hó 14-én 1040. sz. alatt hozott végzésével a vádlott és védője részéről a másodfokú bíróság ítélete ellen a BP. 385, §-ának I. a) pontjában megjelöli anyagi semmiségi okból emelt semmiségi panaszt a HP. 437. §-ának 4. bekezdése alapján elutasította. Az elsőfokú bíróságok azzal, hogy a jelen esetben a Btk. 314. §-ában meghatározott vétség tényálladékát fenforogni látták, a törvényt megsértették. Az emiitett vétség tényálladékának lényeges alkaleleme ugyanis a Btk. 314. §-*ának világos rendelkezése szerint az egészségre ártalmas anyagnak a közfogyasztás tárgyait képező s elárusitásra vagy szétosztásra rendelt élelmiczikkek közé keverése, vagy kevertetése; ezen lényeges alkatelem hiányában tehát a Btk. 314. §-ában meghatározott közegészség elleni vétség tény állatié ka nem létesülhet. Minthogy pedig a jelen esetben nem állapíttatott meg. hogy vádlott az általa szállított rabkenyérbe, illetőleg az annak készítésére használt lisztbe az egészségre ártalmas anyagot kevert vagy kevertetett, s hogy a kenyér ennek következtében vált élvezhetetlenné és az egészségre ártalmassá, hanem a kenyérnek ez a minősége a bíróságok által elfogadott megállapítás szerint onnan származott, hogy vádlott a kenyér készítésénél túlságos vízmennyiséget használt fel, ami azonban nem esik a Bik. 314. §-ában foglalt tilalom alá: nyilvánvaló, miképp vádlott az emiitett vétség miatt csak a törvény megsértésével volt elitélhető. Mindezeknél fogva a koronaügyész perorvoslatát alaposnak felismerni és a törvénysértést megállapítani, egyúttal pedig M. G. vádlottat, aki a törvény megsértésével ítéltetett el, a BP. 442. §-ának utolsó bekezdéséhez képest, a vád és következményei alól felmenteni kellelt. * * BB Curia: Nem követi el a Btk. 314. §-ában meghatározott vétséget az sem, ki nagyobb mennyiségben és huzamosabb időn át, emésztési zavarokat okozható anyagokat kever szeszes italokba. (Dlár VIII. k., Iő2). — Aki az egészségre közvetlenül ártalommal haló anyagot bekever az élelmiszerekbe, akkor is büntettetik, ha a konkrét esetben egészségháboritás nem történt. (BJT. XVI. k., 281. I.) — Élelmi szer eladása romlott állapotban nem büntettetett. (U. o. XXI. k., 76. 1.)