Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Bünte tűjogi UonU ínytár. 98 volt szükséges a galyak alakjának a másodfokú erdei kihágási bíróság Ítéletében előadott, vagy más módon való megváltoztatása, mert a rakásba összehordott galyak már ezen alakjukban és minőségükben kétségtelenül alkalmasak eladásra és felhasználásra. A gályáknak ellopása tehát nem képez az erdőtörvény 90. vagy más $-a alá vonható erdei kihágást, hanem az a galyak 40 K értékére való tekintettel a Btk. 333. §-ába ütköző és a BN. 48. §-a szerint minősülő lopás vétségének alkotó elemeit foglalja magában, amelynek elbírálása az 1897: XXXIV. tcz. 18. §-a értelmében a kir. járásbíróság, vagyis a rendes bíróság hatáskörébe tartozik, s így az erdei kihágási bíróságok hatóságuk körét tulhágták. 40. /. Amely hiuatalos tárgyalás, meghagyás, tudósítás vagy irat tartalma fegyelmi vétség szempontjából hivatalos titok, az annak tekintendő a Btk. M9. §-a tényálladékának vizsgálatánál is; különbség a kettő között csak az, hogy a hivatali titok megszegése minden körülmények között fegyelmi vétség, ellenben a Btk. 479. §-ának fenforgásához ezenfelül még az is szükséges, hogy a titoksértés az államnak vagy magánosoknak ártalmára történjék] — //. A törvény az ártalom valóságos bekövetkezését a Btk. k-79. §-ában meghatározott vétség tényálladéki elemei közé nem sorozza; e szempontból elegendő, ha a közlés vagy közzététel folytán az államot vagy az érdekelt magánosokat bármely anyagi vagy erkölcsi hátrány érheti. — Nem ismérve a vétségnek az sem, hogy a közhivatalnok abból a czélból szegje meg a hivatalos titkot, hogy e tényével ártalmat okozzon; a törvény által kivánt egyéb feltételek fenforgása mellett elegendő, ha a közhivatalnok a hivatali titkot azzal a tudattal árulja el, hogy a közlés az államnak vagy magánosoknak ártalmára válhat. (Ouria 1909 január 20. 605/909. I. Bt.)