Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

X Tartalom/mutató. Lap> 96. §. 7. IV. Minthogy a sajtóvétség a Btk. 259. §-a szerint a közzétételiéi követtetik el, annyi elkövetési cselekvőség forog fenn, ahány közzététel történt. Az, hogy a ténykedések egy akaratelhatározás kifolyásai voltak, egymagában nem elegendő a folytatólagosság megállapításához, mert ehhez az is szükséges, hogy az egyes cselekmények egymásból fejlődők legyenek és összefoglalva egységként jelentkezzenek. Az újságnak egyes lapszámai nem állanak ily összefüggésben, sőt ellenkezőleg minden lapszám önálló egészet képvisel; amiért is ugyanazon czikknek több lapszámban való közlése nem egyéb, mint ugyanazon cselekménynek cdöbb izben» elkövetése, vagjis a Btk. 96. §-a szerinti halmazat 28oő. Tilos hirdetéseknek ugyanazon hiriap különböző számaiban történt ismételt közzététele nem állapit meg egységei. Folytatólagosság csak akkor forog fenn, ha az egjes cselekvőségek között tárgyi kapcsolat van jelen, melynél fogva azok összefüggnek, egymásból folyóknak tekintendők _ „ _ .... _ _ „ ._. _ _ 77 50. Vádlott a második váltó kiállításával és felhasználásával uj jogviszonyt nem létesített, csak a már fennállót újította meg, nagyobb terhet a sértettekre nem hárított, csupán azt cselekedte, hogy a sértettek az ő tartozásáért továbbra is váltókötelezettségben maradtak. Minthogy eszerint a vádlott által elkövetett két okirathamisitás ugyanazt a czélt szolgálta, ugyanazon sértetlek ellen irányult, ugyanarra a jogviszonyra vonatkozott és a hamis okiratok ugyanazon kötelezettség bizonyítására használtattak fel: annálfogva a két okirat meghamisítása között, ugy alanyi, mint tárgyi szempontból oly szoros kapcsolat forog fenn, hogy ámbár a vádlott cselekvősége alakilag mindkét esetben kimeríti az okirathamisitás tényálladéki ismérveit, lényegileg mégis csak egymásból folyó oly folytatólagos cselekvőségnek jelentkezik, amely anyagi halmazatot meg nem állapit. (A Curia I. büntetőtanácsának elvi jelentőségű határozata.)..,. „. ..„ _ — 1UO" 63. Minden közlés önálló sajtó-büncselekményt állapit meg, s ha ez áll a közlemények ugyanazon nyelven való ismétléséről, még inkább kell állnia a fordítás utján való közlésről, mely ugyanezt a müvet a nyilvánosság más terére, sőt olyan olvasók elé viszi, kik az eredetit meg sem értenék ._ .... _ _ _ . 11969. Ha vádlottat több büntetendő cselekmény vádja is terheli, azért a büntetés kiszabására befolyással biró súlyosító és enyhítő körülmények, a dolog természete szerint, az együtt elbírálandó bűncselekmények mindegyikére nézve külön-külön mérlegelendők; ha már most a bíróság a bűnösség fokának ily mérlegelése folytán a Btk. 92. vagy 66. §-a, illetve a Kbtk. 21. §-a értelmében a bűncselekmények egyikére csupán pénzbüntetés kiszabásának látja heljét, s ezenfelül már csak egy olyan bűncselekmény marad fenn, amehre szabadságvesztés büntetés állapítandó meg, az összbüntetések kiszabása elesik, mert annak törvényszerű feltélele hiányzik. Alaptalan tehát az a semmiségi panasz, mely azt vitatja, hogy azon esetben, ha ugyanazon személy több büntetendő cselekményt követ el, feltétlenül összbüntetés szabandó. (Btk. 96. §.) I !í 158.1. Hatóság elleni erőszak és könnjü testi sértés vétségének anjagi halmazatában mondatott ki bűnösnek vádlott, ki a hatósági közeget kiküldetésének eljárásában nemcsak akadályozta, de egyúttal késsel akként bántalmazta, hog} azon testi sértést okozott, tehát két külön önálló jogot sértett meg, mivel a testi sértés külön elhatározási szándék által hozatott létre. A ki a hivatali eljárásban való akadályozásban részt