Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

80 Büntetőjogi Döntvénytár, ujrafelvétele iránt tett indítványt érdemi okokból végzésileg elutasította. Megsértette a törvényt a balassagyarmati kir. törvényszék is, amennyiben az elsőfokú bíróság végzése ellen a nevezett elitéltek részéről közbevetett felfolyamodást elutasította. Jelen határozat a felekre nézve nem bír hatálylyal. Indokok: P. J. és B. [. az ellenük súlyos testi sértés vétsége miatt folyamatba tett bűnvádi ügyben a terhükre rótt cselekmény elkövetését tagadták. Ezzel szemben a kir. járásbíróság a tárgyaláson kihallgatott tanuk vallomásai alapján megállapította, hogy P. J. és B. I, vádlottak P. I. hugyagi lakost együttesen akként bántalmazták, hogy a bántalmazott ennek következtében nyolcz napon tul, de husz napon belül gyógyuló testi sérülést szenvedett, ehhez képest vádlottakat a Btk. 301. §-ába ütköző súlyos testi sértés vétségében bűnösöknek nyilvánította és egyenként négy napi fogházra, valamint behajthatlanság esetén további egy napi fogházra átváltoztatandó 10 K pénzbüntetésre Ítélte el. Ezt az ítéletet a balassagyarmati kir. törvényszék indokainál fogva helybenhagyta ; a vádlottak által használt semmiségi panaszt pedig a budapesti kir. tábla visszautasította. Az ekként jogerősen elitélt P. J. és B. I. ezek után az eljárás újrafelvételét kérelmezték a BP. 446. §-ának 3. pontja alapján, uj bizonyítékként hozván fel a sértett P. 1. által sajálkezüleg irt és aláirt, a kérvényhez eredetiben csatolt nyilatkozatot, melyben a nevezett sértett kijelenti, hogy őt P. J. az alapügyben hozott itéletbeu jelzett alkalommal egyáltalában nem bántalmazta; B. 1. pedig egy csallórudnak földre dobásával elkövetelt gondatlanságból okozott ugyan neki sérülést, de ezért, minthogy a sérülés három nap alatt gyógyult, felelősségre nem vonható. A szécsényi kir. járásbíróság azonban az ujrafelvétel iránt tett indítványt, hivatkozással a BP. 454. és 558. §-aira, elutasította ; határozatát azzal indokolván, hogy az alapügyben kihallgatott tanuk vallomásaival szemben sértettnek az újrafelvételi kérelemhez csatolt nyilatkozata nem fogadható el olyan uj bizonyítéknak, mely az elitélteknek nem bűnösségét vagy a büntetőtörvények enyhébb intézkedése alá eső bűncselekményben való bűnösségét teszi valószínűvé s mert sértettnek ezen egyébként is aggályos nyilatkozatát a bíróság nem fogadhatja el olyan alapnak, hogy azzal a BP. 446. §-ának 1. pontja szerint az alapperben kihallgatott tanuk hamis tanuzását állapithatná meg. Az ujrafelvételt kérelmezők részéről ezen végzés ellen közbevetett felfolyamodást a balassagyarmati kir. törvényszék elutasította. Az ujrafelvétel iránt lett indítványnak a kir. járásbíróság