Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 3. kötet (Budapest, 1910)

Tartalommutató. v 67. Segéd az uzsoravétségben, aki a kölcsön nyújtásánál közbenjáró és. közvetítő tevékenységgel az uzsorás-ügylet létrejöttét szándékosan előmozdította _ — _. ... — - -~ — - -~ - *2í) 105. Nem tettestárs, hanem bűnsegéd a csalás bűntettében, aki a tévedésbe ejtésben — a csalás elkövetési cselekedetében nem vett részt, aki a cselekménj elkövetéséi csak szándékosan előmozdította azzal, hogy kitervelósében részivel! - — — ~ — - 201 25, Felmentés az alsófok marasztaló ítéletével szemben, mikor a Cnria ugy találta, hogy a biinsegédi részességhez szükséges tudatosság (Btk. 69. §. 2. pont) nem forog fenn.,.. ~ -~ 241 £40. Bűnsegéd az uzsoratörvény 3. §-ában meghatározott vétségben, aki a váltók uzsorás származásának tudatában azoknak beperlésére vállalíkozott, ilyképpen az uzsorás követelés érvényesítésében álló vétség elkövetését szándékosan előmozdította, s a vétség elkövetéséből származó haszonnak a perlés utján való biztosítása iránt i> előzetesen •egyetértett - ._- ~~ _ 268 70. §. .'3. A gyilkosságban a Btk. 70. §-a szerinti bűnösséghez nem kívántatik meg, hogy a közreműködők mindegyike részt vegyen a megölni szándékolt egyén életét közvetlenül kioltó cselekedet véghezvitelében, hanem elegendő már az is, ha az ama cselekedetet végző egyénnel akarategységben a megölni szándékoltat bántalmazza ; a gyilkosság bűntettei miatt elitélt vádlottaknak ily módon való közreműködését pedig éppen nem zárja ki az ellenmondás czimén semmiségi okul érvényesíteni kívánt az a tény, hogy az ölést a kérdésekben megjelölt eszközzel mind a hat vádlott nem követhette el egyszerre _ 8 70. A Btk. 70. §-a szerinti társtettességhez nem kívántatik meg sem a gyilkosságnál, sem a szándékos emberölésnél az életet közvetlenül kioltó cselekedet végrehajtásában, tehát a jelen esetben a nyak elvágásában, a rablásnál pedig nem kívántatik meg az ingó dolgok elvételében való közvetlen közreműködés, hanem mindeme bűncselekményekre nézve, mint amelyeknek erőszak az elkövetési cselekedetük, megállapítható a társtettesség arra a közreműködőre is, aki az ölést, illetőleg az elvételt közvetlenül végrehajtó egyénnel akarategységben megfélemlítő jelenléte által a támadást fokozta, vagy a megtámadottat védelmében akadályozta 137 73. §. 15. L A Btk. 73. g-ában kifejezésre jutott az az elv, hogy ha a tettes vagy a bűnsegéd súlyosabb büntetés alá eső bűncselekményt követ el, mint amelyre a felbujtó őket reábirta: a súlyosabb beszámitásu cselekmény a felbujtót nem terheli, azokra a társtettesekre is alkalmazandó, akik az előzetesen elhalározottnál súlyosabb bűncselekményt követnek el, mint a többi társtettes, mert a Btk. 71. 5-a értelmében a büntetésnek az alapja mindig az elkövetett bűntett vagy vétség .... 42 74. §. 40.1. A iBtk. 336. §-ának 7. pontjában emiitett (-szolgálati viszonyo oly alanyi körülmény, mely a Btk. 74. §-a szerint csak arra a tettesre, illetőleg részesre hat ki, akire nézve fenforgolt _ .... _.. _ _ ._. 85 54.1. A védő által indítványozott külön kérdés feltevésének megtagadása törvényből merített ok alapján (BP. 361. §.) — II. A Btk." 281. és