Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

2 Büntetőjogi Döntvénytár. hogy a jelzett czélszerüségi tekintetekből a főkérdéstől elkülönítve tétetik fel, nem nyer "önálló jelleget (BP. indokolása 576. lap), s nem veszti el azt a lényeges tulajdonságát, hogy a bűnösség kérdéséhez tartozik. Minthogy pedig a BP. 368. §-a első bekezdésének első tétele az esküdteknek nem pusztán a főkérdésre hozott, hanem általában a bűnösséget kimondó határozatához nyilvánít szükségesnek legalább nyolcz szavazatot; minthogy másfelől, ha a beszámithatóságot kizáró okot magában foglaló külön kérdés a BP. 368. §-a első bekezdésének utolsó tétele alá esnék, vagyis ennek a külön kérdésnek a vádlott terhére való eldöntéséhez az egyszerű szótöbbség elegendő volna, ebből az a visszásság keletkeznék, hogy a beszámithatóság kérdésének a vádlott terhére való eldöntéséhez szükséges szavazatok száma változnék aszerint, amint a beszámilhatóságot kizáró ok a főkérdésbe foglaltatott, vagy arra nézve külön kérdés tétetett fel; tehát esetleg függne attól a körülménytől, hogy a beszámilhatóságot kizáró oknak a főkérdésbe való belefoglalása e kérdést igen terjedelmessé vagy nehezen érthetővé tenné, holott ez a körülmény a beszámithatóság kérdésének lényegére nézve nincs semmi jelentőséggel; mindezeknél fogva a kérdést a határozat értelmében kellett eldönteni. Kelt Budapesten, a kir. Curia büntető tanácsainak 1907. évi november hó 29-én tartott teljes üléséből. Hitelesíttetett az ugyanazon évi deczember hó 43-án tartott teljes ülésben. = Hasonló a BDtár VIII. köt. 237. sz. 2. (A kir. Curia 87. számú teljes-ülési döntvénye.) «A Btk. 87. §-a esetén szabható-e ki a Btk. 92. §-ában említett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés?* (Az 1407/1905. B. és 8121/1907. B. számokhoz.) Határozat: A Btk. 87. §-a esetén nem szabható ki a Btk. 92. §-ában emiitett 15, illetve 10 évi fegyháznál enyhébb büntetés.