Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. 3 Indokok: Amidőn a törvényhozás a Btk.-ben félreismerhetlenül meghatározta azt a kort, ameddig az értelem kellő érettségének hiánya, mint beszámítást enyhítő ok jelentkezik és ezt oly módon méltatta, hogy az összes bűntetteket és vétségeket illetően a Btk. különös részében az egyes bűncselekményekre meghatározott büntetési nemeket és tételeket más büntetésekkel helyettesitette, ezzel kifejezte azt az akaratát is, hogy a 16-ik életévet betöltött egyéneknek a bűnössége se essék enyhébb beszámítás alá, mint a teljesen kifejlett értelmi tehetséggel bíró más egyének törvényszegései. Ebből pedig az következik, hogy a Btk. 87. §-ában foglalt az a tilalom, amely szerint az ott megjelölt korú egyének halálra vagy életfogytig tartó fegyházra nem ítélhetők, nem a korral járó csekélyebb fokú beszámítási képesség méltatásából veszi az eredetét, hanem abból, hogy ez a két legsúlyosabb büntetési nem, illetőleg tétel, a 16-ik életévét betöltött, de a 20-ik életévét még tul nem haladott egyént aránytalanul nagyobb mértékben sújtja, mint az idősebb bűnösöket. Megerősítést nyer ez a felfogás a képviselőház igazságügyi bizottságának a Btk. 87. §-ára vonatkozó jelentésében foglalt azzal az indokolással, hogy «azon elvet, hogy azok, kik életkoruk 20-ik évét el nem érték, ne csak halálra, de életfogytig tartó fegyházra se Ítéltessenek, a bizottság a humanizmus és igazság követelményeinek tartja, mert e büntetés, tekintve az érintett egyének valószínű élettartamát, reájuk nézve sokkal súlyosabb, mint másokra.)) Ha pedig a törvényhozás nem a bűnösség csekélyebb fokát, hanem csakis két büntetési nemnek, illetőleg tételnek tulszigorát vette a Btk. 87. §-a rendelkezésének alapjául, és csak a két legsúlyosabb büntetés kiszabásától tiltotta el a bírót, ugy kétség sem lehet az iránt, hogy a törvényben meghatározott többi büntetési tételek és nemek alkalmazhatósága tekintetében semmi különbséget nem tett a 16-ik életkort betöltött egyénekre nézve, mert a megállapított többi büntetéseket a 16-ik életévet betöltött, de a 20. életévet meg nem haladott egyénekre lulszigorunak nem tartotta. Minthogy pedig a Btk. 92. §-ának 2. bekezdése értelmében a 20-ik életével túlhaladott egyénre e szakasz alkalmazásával sem szabható ki halál vagy életfogytig tartó fegyházbüntetés helyett 15, illetve 10 évi fegyháznál kisebb büntetés; s ennek a büntetésnek ezt a legkisebb méitékét a Btk. 87. §-ának rendelkezése a fentiek szerint nem érintette: ebből következik, hogy a 16-ik életévet betöltött, de a 20-ik életévét tul nem haladott egyén épp ugy nem Ítélhető el ennél enyhébb büntetésre, mint az, aki ezt a korhatárt már meghaladta. 1*