Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)
xxív Tartalommutaló. Lnp XXVII. FEJEZET. A rablás és zsarolás. 344, §. 49. Vádlottaknak az a cselekménye, hogv sértett birtokából az ennek tulajdonát képező aranyórát és lánczot a személye ellen alkalmazott azon erőszakkal, hogy egyikük a vállánál fogva a földre lenyomta és ott leuvomva lartotta, az alatt pediu a másik az órát és lánczot mellényéről letépte, abból a czélból vették el, hogy azokat jogtalanul eltulajdonítsák, a Btk. 344. §-ába ütköző rablás bűntettének összes tényálladéki ismérveit magában foglalja — ~ G4 63. Rablás vádja esetén mellőzhetetlen annak a körülménynek a megállapítása, hogy a tettes által elvett ingó dolog reá nézve idegen volt-e vagy sem ? Megsemmisítés, mikor ez a tényálladéki elem az esküdtekhez intézett főkérdésbe fel nem vétetett s mikor a bíróság a Btk. 92. §-ál alkalmazta anélkül, hogv az enyhilőkül mérlegelt körülmények alapjául szolgáló tényekel ítéletében megállapította volna.... _ - - ~ .~ ~~ 90 349. §. 229. Szándékos emberöléssel párosult rablás büntette esetén nemcsak a szándékos emberölés bűntettének a tettese, hanem minden közreműködő is a Btk. 349. $-ának utolsó bekezdése szerint büntetendő „ 336 350. §. 68. Vádlottnak uz a fenvegetése, hogy ha áruhitelezője követelésére nézve vele 24 óra alatt ki nem egyez, egy a tartozással össze nem függő ipari és jövedéki kihágás miatt feljelentést tesz ellene, a zsarolás vétségét megállapítja. Nem lesz különbséget, ha sértett esetleg tudta is, hogy a feljelentésből reá kár nem háramolhat, mert a feljelentésből folyó megImrczoltatás és egyéb kellemetlenségek is dönlő hatással lehettek akaratának elhatározására _ _ .... _ _ .... 95 146. Vádlottak a sértettet felszólították, hogy a velük szemben fennálló 9 K tartozást fizesse ki, s c felett czivakodtak; majd a czivakodás dulakodássá fajult, miközben vádlottak a sértettől annak kabátját, nyakkendőjét, mellényét s egy postautalványát elvették s e tárgyakat csak hatósági beavatkozásra és ekkor is vonakodás után adták vissza, ekként a sértettől ama tárgyakat erőszakkal, jogtalanul és azon czélból vették el, hogy ezt tartozásának kifizetésére kényszerítsék; ez a eselekménv a zsarolás vétségét állapítja meg.,. _ _ ... „ .._ .... L 212 185. A zsarolási fenyegetés bármely oly hátránynak kilátásba helyezése, mely alkalmas lehet arra, hogy az elhatározást az akarattól eltérő irányban befolyásolja „ ... .... _ _ _. 263 235. A Btk. 350. §-ában említett vagyoni haszon alatt nemcsak a vagyonnak tényleges gyarapodása, hanem minden vagyoni értéket képviselő szolgáltatás is értendő, habár ahhoz a tettes ellenszolgáltatás árán is akart jutni _ 34.5 245. Vádlottnak az a cselekménye, hogy ő abból a czélból, hogy a sértettnél levő tehenének a sérteti által kövelelt 1 K kifizetése nélkül való elhajlása által magának, bár jogszerű vagyoni érdekének érvényt szerzendő, de jogtalan módon vagyoni hasznot szerezzen, a sérletlet tettleges bántalmazás által elkövetett erőszakkal a nála volt tehene elhajtásának eltűrésére kénvszeritetle, a Btk. 350. §-ába ütköző zsarolás vétségének összes lénválladéki ismérveit kimeríti _ _ _