Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tarlalommutaló. xxv Lap 951. §. -21. Vádlott levélben azzal fenyegetődzöit, hogy ha ;i sértett nem vállal kötelezettséget az áru szállítására, illetve azt bármely formában megtagadja, ő az egész piaczot demoralizálni fogja és kinos deroutot fog előidézni, olykép, hogy a levélhez csatolt nyomtatványból 3000—iOOO darabot egész Ausztria-Magyarországon BZétkÜld. A levélhez rsatolt kefelevonatnak az volt a tartalma, hogy vádlott a sértett c/.égtől 290 K-jával vásárolt szalámi mm.-ját 280 K-ért kínálja. Ez a fenyegetés a zsarolás kísérletének tényálladékát kimeríti, mert a vád alapjául szolgáló körlevél, illetve kefelevonat egymagában alkalmas volt a sértett irányában valamelyes gyanút kelteni és károsodását előidézni ._ 26 •200.1. A zsarolási fenyegetés fogalmát teljesen kimeríti valamely baj, veszedelem, .-nagy kellemetlenség bekövetkezésének olyan módon való kilátásba helyezése, mely nem tartozik a lehetetlenségek közé, s alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben aggodalmat kelthessen a tekintetben, hogy a fenyegetés valóra fog válni, s ebből reá nézve olyan következmények is állhatnak elő, melyeknek elhárítása érdekében fekszik. Bűnösség megállapítása, mikor a vádlottaknak módjukban állott beváltani azt a kijeientésüket, hogy nem fizetés esetében a röpiratot közzéteszik, ami a röpiratnak a sértettekre vonatkozó rágalmazó és beesületsértő tártai- _ mánál fogva alkalmas lett volna arra, hogy a sértettek hírnevén csorbái ejtsen, s nekik legalább is kellemetlenséget okozzon. — II. A zsarolás ' lényálladékához nem szükséges, hogy a fenyegetett a fenyegetés által megfélemlittessék, mert elég, ha a fenyegetés nem abszolúte alkalmatlan a megfélemlítésre; vádlottak cselekménye a bűnösség szempontjából lulajdonkép már akkor bevégeztetett, midőn vádlott a sértettnek tudo- :^\\:'~>\ mására hozta, hogy a röpiratot közzé fogja tenni, ha a sértett nem lizet hallgatási dijat .... „„ „ .... .._ .._ .... .... .... .... .... .... 289 XXVIII. FKJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 355. §. 1 . Védő azért jelentett be semmiségi panaszt, mert sértett és vádlott közt polgári természetű elszámolási jogviszony forogván fenn, vádlott cselekménye büntető uton nem üldözhető. Minthogy azonban vádlott köteles volt a vevőktől, a sértett megbízása folytán beszedett pénzt teljes összegében beszolgáltatni a sértettnek, s arra nem volt feljogosítva, hogy a beszedett összegből provisióját és havi fizetését levonhassa, oly polgári természetű elszámolási jogviszony fel nem ismerhető, amely a bűncselekmény tényálladékának megállapítását kizárná ._ 42 48. Nem vétetett figyelembe vádlott azon védekezése, hogy a tulajdonjoga fentartására vonatkozó kikötés, kiskorúsága miatt érvénytelen lévén, vádlott az érvénytelen kikötés megszegésével uem követeti el bűncselekményi, mert a vádlott szerződését apja is aláirta mint kezes, s így az apa hozzájárulván fiának a vételéhez, az magánjogilag érvénytelennek már ezért sem tekinthető .„ .... .„ .„ _ . .. 64 251. Sikkasztás forog fenn. mikor a prolongáezionális váltó nem a meghosszabbilandó váltó kifizetésére használtatik föl, hanem azt a vádlott önállólag leszámitoltatja; jogsértésre irányuló szándék hiánya vádlott javára csak abban az esetben volna megállapítható, ha vádlott az iij váltóra felvett összeget, mint helyettesíthető dolgot abban a biztos tudatban fordította volna ideiglenesen a saját czéljaira, hogy a helyett