Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

XVI tartalommuiató. 261. §, 76. A «munkásnyuzó» kifejezés egy munkásokat foglalkoztató iparosra meggyalázó— _ „ _ ._ - _ 103 1H9. Becsületsértés vétségében mondatott bűnösnek, ki a járásbíróság Ítélete ellen beadott felebbezésében az eljárt járásbiróról azt állította, hogy «a sérelmes ítélet többi elmélkedései annyira magukon hordják az igazságtalan ítélkezés jellegét, hogy azok csakis az eljáró biró és perbeli képviselő közötti érdekeltségi viszonyra vezethetők vissza» _. 242 210. írót plágiummal vádolni tárgyilag meggyalázás, mert az azt a gyanúsítást foglalja magában, hogy az illető másnak szellemi munkáját sajátítja el és idegen érdemekkel kérkedik, ez pedig közfelfogás szerint az írói becsület kisebbítése : abban tehát a Btk. 261. §-ának tárgyi tényálladéka helyesen ismertelett fel. — Az újságírónak kötelessége közleményeinek valódiságáról meggyőződnie; a téves inlormáczió nem enyhítő körülmény. — Becsületsértés feltételes módban fogalmazott állítással _ _ .... _ „ _ _ _ _ 304 243.1. A kereskedői becsület nem pusztán az erkölcsi benső értékben, hanem abban is megnyilvánul, hogy a kereskedő hivatásából és foglalkozásából kifolyó kötelezettségeinek eleget tud és akar is tenni, mert üzlete fennállásának alapja az ebben vetett bizalom. Ha tehát n kereskedőnek hitel- és fizetőképessége kétségbe vonatik, ez egyértelmű a kereskedői jó hírnév megtámadásával. Minthogy pedig a vádlott a főmagánvádlóról nyomtatvány utján azt irta és tette közzé, hogy a főmagánvádló «a fizetésképtelenséget aligha fogja elkerülhetni)), nem té\edett a klr. tábla, amikor a vádlott tettében bűncselekmény tényálladékát ismerte fel. II. Rágalmazás vétsége csak akkor állapitható meg, ha a sértettről tény, vagyis valamely megtörtént cselekmény állíttatik ; ennek az állított ténynek olyannak kell lenni, amely valódisága esetén bűnvádi eljárásnak vagy közmegvetésnek tenné ki a sértettet; hivatalból megsemmisítés a BP. 385. §-ának 1. b) pontja alapján s rágalmazás helyett becsületsértés megállapítása, mert ez esetben csak véleményt fejezett ki a vádlott „ _ .,. 258 259. A «quaerulans» kifejezés, melylyel a vádlott a főmagánvádlót illette, becsmérlő vagyis meggyalázó kifejezés; ugyanis közönséges értelemben quserulansoknak azok neveztetnek, kik kórságos elmeállapotukból kifolyólag a hatóságok által üldözötteknek vélik magukat. Ez megfelel a szó orvostani jelentésének is, mert az elmekórtan a quaerulantiát az őrületnek (téboly) esetei közé sorozza és egyik hatását az egyén erkölcsi hiányosságában állapítja meg.... .„. ._. _ .... .... .„ ._ _ _ „ 380 262. %4 108. Az ipartestület nem hatóság, hanem az iparosok és segédeik bérkötési és gazdasági érdekeinek előmozdítására alakult testület, az ellene elkövetett rágalmazás vétségének elbírálása tehát a kir. járásbíróságok hatáskörébe tartozik .... _ ._. .... .~ - 158 198. A hatósághoz intézett beadványban tett állitások ugyan, mivel a beadványok a kezelésükre és elintézésükre vonatkozó szabályokhoz képest többek kezén fordulnak meg és ennélfogva azok tartalmáról többen szereznek tudomást, több, habár esetleg nem együtt jelenlevő személy ellen történteknek tekintendők, mindazonáltal a rágalmazás elkövetésének ez a módja nélkülözi a nyilvánosságnak azt a fokát, amelyet a Btk. 262. §-ának alkalmazására a törvény megkövetel ~ — ~ 287