Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. XVII Lap lést, 264. §. 166. Az a körülmény, liogy egy hírlapnak valamely közgazdasági kérdésben történi állásfoglalása mily okok alapján történt, s hogy egy hírlap magatartása es irányzata milyen befolyások folytán alakult, közérdeket nem képez. A valódiság bizonyításának megengedése tehát jogszerűen tagadtalott meg ~. - _ „ .„ 240 802. Ha a vádlott állal írott és nyomtatvány utján közzélett ezikkekben nemcsak oly tényállítások foglaltatnak, amelyek valódiságuk esetében a főmagánvádlóval szemben a fegyelmi eljárás, hanem olyan is, amely a büntető eljárás megindítására is alapul szolgálhatna, az a jogerős határozat pedig, amely szerint a fömagánvádló ellenében a további eljárás abbanhagyalott, esakis a fegyelmi eljárás alá eső tényeket bírálhatván el, a közigazgatási hatóság hatásköréhez nem is tartozott aonak megállapítása is, vájjon bűncselekmény követtelett-e el vagy sem, minthogj e s/.erinl a jogerős határozat nem oly hatóságtól eredt, amely hatáskörrel bírt azon tények elbírálására, amelyek a sajtóközleményben felsorolva voltak: joggal nem mondható, hogy olyan határozat keletkezelt volna, amelylyel szemben a valódiság bizonyítását a törvény kizárná .„. _ .._ .... . .. ._ ._ 295 203. Rágalmazás vádja esetén, ha a sértettről állított tény büntetendő cselekmény tartalmú, a sértett ellen az állított tényre nézve előzőleg lefolytatott és megszüntetéssel végződött fegyelmi eljárás a valódiság bizonyítását ki nem zárja; ilyenkor a Btk. 264. §. 3. pontjában emiitett hatálylyal csak jogerős birói határozat bir ..„ „ .„ 297 •1-11. A Curia sajtó utján elkövetett becsületsértés vétsége esetén felülvizsgálta, hogy a vádlott az inkriminált meggyalázó kifejezésekkel joggal jellemezte-e a főmagánvádlónak abbeli eljárását, hogy a vádlottnak kárt okozott; megsemmisítés és elitélés, mikor a Curia ugy találta, hogy eme kitételek messze tulmennek azon a határon, melyen innen azok használata a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdése értelmében büntetlenségre tarthatna számot .„. .. .... .... _ „ 332 266. §. 95. A Btk. 266. §-a a rágalmazás vagy becsületsértés büntethetőségét csak abban az esetben zárja ki, ha a tény vagy gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag, ezek valamelyike részéről állíttatott, illetőleg használtatott. Ellenben az ügyfeleken kívül álló harmadik személy által, habár az ügyben és valamelyik ügyfélre vonatkozóan tett rágalmazó állítás, vagy használt gyalázó kifejezés nem részesül a Btk. 266. §-ában biztosított büntetlenség kedvezményében... .... .... _ .... _ ._. .... 129 270. §. 46. Közhivatalnoknak hivatali kötelességére vonatkozó rágalmazás esetében, ha már a felhatalmazás megadatott s a vádat a kir. ügyész hivatalból képviseli, a panasznak sértett állal való visszavonása a bűnvádi eljárás megindítását és folytatását ki nem zárja. Az, hogy sértett a vádlott megbüntetését nem kívánta, csak enyhítő körülményként vehető számba. A felhatalmazás alakszerűséghez nincs kötve; ha sértett községi jegyző, a főszolgabíróhoz intézett feljelentésében a panaszlottnak megbüntetését kifejezetten kérte s a főszolgabíró mint felettes hatóság a feljelentést a bűnvádi eljárás megindítása végeit tette át a kir. ügyészliiintetőjogi Döntvénytár. II. I)