Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommutató. XV Lap XVII. FEJEZET. A rágalmazás és becsületsértés. 258. §. 36. Ezekben a kifejezésekben: «demagog; nem respektálta a politikai tisztesség határait, az általa vezetett tömeg erőszakosságokat követett el», rágalmazás vagy becsületsértés nem foglaltatik, mert bebizonyittatott, hogy a főmagánvádló mint kortes a kerületben a jelölt ellen azzal bujtogatott, hogy kötelet kell adni neki. mert 10, 000 frt jövedelemből nem tud megélni és a köztisztviselők ellen a fizetésemelés miatt becmérlő és izgató beszédet mondott, továbbá izgatásaira vezethető vissza az a tény, hogy a választás alkalmával a nép több tisztviselőt megtámadott és hogy karhatalomra volt szükség. E kifejezés «kötelet neki», tekintettel az alkalomra, amikor használtatott és a beszéd összefüggő tartalmára, nemcsak becsületsértést, hanem a vagyonos osztály elleni izgatást is foglal magában, mely nem magáninditványi büncselekmény 45 60. Azon hatósági iratok, melyek természetüknél vagy a törvény rendelete szerint titkosak, nem tartoznak azok közé, amelyek a sajtótörvény értelmében, habár hiven is közölhetők. Nem lehet kétséges, hogy a bünvádi nyomozat és vizsgálat iratai, mivel azoknak nyilvánosságra hozatala az eljárás sikerét veszélyezteti, már ezen okból is titkosaknak tekintendők; de titkosaknak nyilvánitja őket a bünvádi perrendtartás is (63., 120. §. ) annyiban, hogy megtekintésüket a hatósági közegeken kivül csak a terheltnek és védőjének és ezeknek is csak korlátozva engedi meg. A csendőri tényvázlat tartalmának hü közlése sem zárja ki tehát a bünvádi eljárást ... ................................... 85 152. Nem mentesiti a rágalmazás sajtóvétsége czimén vádoltnak eljárását az a körülmény, hogy ő más lapokban közölt czikk tartalmának valóságában bizott, ekként a vádbeli czikket jóhiszemüen abban a tudatban közölte le, hogy tartalma való ........ 221 260. §. 42. A Btk. 260. §-a szerinti hatóság előtti rágalmazás, illetve vádlott állitásai valótlanságának megállapitása, midőn azok az iratok, melyekre vádlott állitásai bizonyitására hivatkozott, azért nem voltak beszerezhetők, mert részben már kiselejteztettek, részben pedig ki nem deritett módon eltüntek.................................................................................................................................................. 57 145. A Btk. 260. §-ába ütköző hatóság előtti rágalmazás vétségének jogi elemei: a hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével való nem tudatosan hamis vádaskodás és hogy a vád valótlannak bizonyuljon; ellenben az. hogy a vád folytán a bevádolt személy ellen a büntető eljárás is megindittatott legyen, nem ismérve a büncselekménynek... 211 158. Hatóság előtti rágalmazás vétsége esetén megsemmisités a BP. 437. §-ának 5. bekezdése alapján, mert a kir. tábla megállapitotta ugyan azt. hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt büntethető cselekmény elkövetésével vádolta és hogy a vádja valótlannak bizonyult, de nem állapitotta meg azokat a tényeket, melyekből levonta a jogi következtetés arra nézve, hogy a vádlott a sértettet hatóság előtt bünvádi felelősséggel járó gondatlansággal vádolta ................................ 232 162. Levélben vagy beadványban elkövetett becsületsértés vagy rágalmazás ott tekintendő elkövetettnek, ahol az irat tartalma nyilvánosságra vagy a sértett tudomására jutott. Beadványban elkövetett hatóság előtti rágalmazás a hatóság székhelyén követtetik el.... 236