Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Tartalommulató Lap Hifi. $. r>. A hatóságilag felesketett niagánuradalmi vadőrök szolgálatukkal) közbiztonsági közegeknek tekintendők ugyan, a lUk. 166. $-a 3. pontjához képest azonban még sem közhivatalnokok. A megvesztegetés vétsége csuk közhivatalnokokkal szemben követhető el , 8 á!2. A községi esküdt állal a községnek éjjeli őrséget teljesítő lakosai közül kijelölt egyén, mint polgári őr a Btk. 166. S-ának 1. pontja szerint hatósági közegnek tekintendő, arra való tekintet nélkül, hogy esküt tett-e, s hogy alkalmazása időhöz kötött és esetleges _ _ 307 16S. §. 204. Több személy állal elkövetelt halóság elleni erőszak büntette (Btk. 168. 1. bekezdés 2. tétel) forog fenn, mikor a hatósági közeg megfenyegetése ugyan négyszemközt történt, de e fenyegetésben az ismeretlenül maradt társak nagy tömegében rejlő veszély jutott kifejezésre 298 VI. FEJKZKT. Az alkotmány, a törvény, a hatóságok vagy a hatósági közegek elleni izgatás. 172. §. 13. Az, hogy a népgyűlésen jelen volt hallgatóság nagyobb része mint tót anyanyelvű, a vádlott magyar nyelvű beszédét nem értette, az izgatás tényálladékáo mit sem változtat, mert a fenmaradó rész is megfelel a gyülekezel fogalmának. A szónok nyelvének értése az izgatás fogalmára nézve nem '.közömbös. — Azok a nyilatkozatok, hogy a papság nem követi Krisztus tanait, üzérkedik a vallással és a felekezeti gyűlöletet szitja, hogy az urak a népet jogaitól megfosztják és az adót és katonaságot a nép fékentártására használják, hogy a püspök sokszorta kevesebb adót fizet, mint a szegény nép, — izgatást képeznek ... 17 37. Izgatási vád esetében a vádlottaknak gyűléseken telt nyilatkozatatait összefüggésükben és a vádlottak megállapított politikai czélzatának figyelembe vételével kell bírálat tárgyává tenni: nemcsak a nyilatkozatoknak szószerinti értelméből, de az azokban nyilvánuló agitationális módszerből s ennek eszközeiből is kell következtetést vonni. — Az a ténykedés, hogy a vádlottak a tömeget a csendőrök rendelkezései elleni engedetlenségre hivták fel ily kiáltásokkal: «ne hagyjátok magatokat, ni' fcljetek a csendőröktől, üssétek a mag\arokat». a Btk. 172. i--ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tényálladékát kimeríti 46 102. A Btk. 172. §-ának második bekezdésében körülirt bűncselekmény tényálladéka nemcsak akkor forog fenn. ha egy nemzetiség izgattatik egy másik ellen, hanem akkor is, ha több nemzetiség izgattatik egj nemzetiség, vágj egy nemzetiség több nemzetiség ellen. A Btk. 172. §-a csak az elkövetési mód tekintetében utal a Btk. 171. §-ára, a cselekménynek tehát nyilvánosan, szóval vagy nyomtatvány stb. által kell elkövettetnie ; de az «egyenes felhivás» nem ih elkövetési módja a 'Btk. 171. §-ában körülirt bűncselekménynek, hanem maga az elkövetési cselekedet. A Btk. 172. §-ában meghatározott cselekményeknél tehát az egyenes felhívás nem tényálladéki elem ... 151 11*. Az izgatás vétségének tényálladékát nem szünteti meg az a körülmény, hogy az egyes állitások vagy kifejezések igazak s így a tényleges valóságnak esetleg meg is felelnek, mert való állításoknak czélzatos csoportosítása által is elérhető az a czél. hogy a társadalmi osztályok