Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

84 Büntetőjogi Döntvénytár. tátott ki, mint amennyit a vevők megvásároltak, a Btk. 361., 363. §-a szerint minősülő hűtlen kezelés tényálladékát kimeríti. (Ouria 1907 deczember 27. 9892 907. sz. a. II. Bt.) A nagykanizsai kir. törvényszék: K. P. vádlottat a Blk. 361. §-ába ütköző s a 363. §. szerint minősülő hűtlen kezelés büntette helyett a 92. §. alkalmazásával a 20. §. figyelembe vételével annak vétségében bűnösnek kimondja s ezért 3 havi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre itéli. Indokok: Bizonyítást nyert az a tényállás hogy K. P. vádlott, aki R. L. erdője felett való felügyelettel volt megbízva & mint ilyennek kötelességében állott szolgálatadója érdekeit előmozdítani, azon czélból, hogy magának jogtalan vagyoni hasznot szerezzen, egyes vevőknek nagyobb mennyiségű fát szolgáltatott ki, mint amennyit a vevők R. L.-tól megvásároltak, miáltal ennek tudva és akarva vagyoni kárt okozott, stb. (1907 február 11. 308/907. sz. a.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. A kir. Ouria: A semmiségi panaszt elutasítja. Indokok: Vádlott semmiségi panaszának a BP. 385. §-a 1. b) pontjára fektetett részét mint alaptalant elutasítani kellett, mert a megállapított ama tény, hogy vádlott mint a szolgálatadójának erdője felett való felügyelettel megbízott erdőőr, a szolgálatadójának, kinek érdekeit előmozdítani kötelessége volt azon czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen tudva és akarva vagyoni kárt okozott azáltal, hogy egyes vevőknek nagyobb mennyiségű fát szolgáltatott ki, mint amennyit a vevők R. L.-tól megvásároltak, a Btk. 361., 360. §-a szerint minősülő a 92. §. alkalmazása folytán a hűtlen kezelés vétségének tényálladékát kimeríti, s mert ehhez képest a kir. tábla a bűncselekmény minősítésének kérdésében jogilag nem tévedett. 40. Azon tényekből, hogy a sértett padjára keskeny, rozzant létrán kellett felmenni és vádlott erre képes volt, továbbá, hogy vádlott ugy elrejtőzködött, hogy alig volt feltalálható, a kir. Curia az alsóbiróságokkal egyetértőleg megállapította, hogy vádlott akkor, amikor a vádbeli tettet elkövette, ital él-