Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. nem panaszolt 427. §. 6. pontja esetét kivéve perorvoslatriak helye DÍDCS. AZ alaptalan panasz léhát visszautasítandó volt. A HP. 384. §. 9. pontja alapján a főmagánvádló a bizonyítási indítványnak részben való elutasítása miatt használ semmiségi panaszt. A panasz alaptalan. A főtárgyaláson felvett bizonyítékok teljesen elégségesek voltak a bevádolt czikkek keletkezéseinek és a vádlott cselekménye rugóinak megítélésére. A főmagánvádló részéről felhozott további tények bizonyítása nem szolgált volna a czélnak s mint a vád tárgyával kapcsolatban nem levők helyesen mellőztettek. Közömbös nevezetesen az, hogy B. miért irta a czikkét, és hogy ugyanazon lapnak egy másik czikkét valóban vádlott küldölte-e be elferdített írással; közömbös azért, mert a bevádolt czikkekben foglalt polémia nem ezen czikkek ellen irányult. Nem tartozott jelen ügyre az sem, hogy vádlott politikai magatartása milyen volt, hogy változtatta-e pártállását s milyen okokból s hogy képviselői jelöltsége idején ellenfeleivel s igy főmagánvádlóval szemben milyen újságírói tevékenységet fejlett ki. Mindezen tények a vádlott bűnösségének megítélése tekintetéből lényegtelenek. Még kevésbbé tartoznánk jelen ügyre az a kérdés, hogy miért határozta el magát a főmagánvádló arra, hogy vádlottal hírlapi vitába csál kőzzék. A semmiségi panaszból kitűnik, hogy maga főmagánvádló is csak impressiókeltés czéljából kívánta a bizonyítást. Ez teljesen téves álláspont. A perben csak az lehetett kérdés tárgya, hogy a bevádolt czikkekben foglalt kitételek meggyalázok-e, esetleg, hogy azoknak valósása bebizonyult-e vagy sem. Ezt a kérdést az esküdtek tárgyilagosan minden egyéni hangulattól menten voltak hivatva megbírálni. A biróság tehát helyesen járt el, midőn a bizonyítást a per keretébe szorította. 39. Vádlóit azon cselekménye, hogy mint a szolgálatadójának erdője felett való felügyelettel megbízott erdőőr, szolgálatadójának, kinek érdekeit előmozditani kötelessége volt azon czélból, hogy magának jogtalanul vagyoni hasznot szerezzen, tudva és akarva vagyoni kárt okozott azáltal, hogy egyes vevőknek nagyobb mennyiségű fát szolgál-