Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

16 Büntetőjogi Döntvénytár. mert a bevádolt czikk nem azért támadta meg a főmagánvádlót, mert Gf. E.-t megsértette, hanem azért, mert a népet bujtogatta, a szóban levő tétel (((kötelet neki») pedig tekintettel az alkalomra a mikor használtatott és a beszéd összefüggő tartalmára, nemcsak becsületsértést, hanem a vagyonos osztály elleni izgatást is foglalt magában, mely nem inditványi bűncselekmény. Ugyancsak a Bp. 385. §. 1. a) pontja alapján használ a főmagánvádló semmiségi panaszt azért, mert a többi szerinte be nem bizonyított állitások és kifejezések rágalmazóknak és becsületsértőknek nem vétettek. Ez az alaptalan panasz is elutasittatott. Be van ugyanis bizonyítva, hogy a főmagánvádló mint kortes utazott a kerületben ; hogy Gf. E. képviselőjelölt ellen korteskedve azzal bujtogatott, hogy kötelet kell adni neki, mert 10,000 frt jövedelemből nem tud megélni; hogy kifejezését csak akkor enyhítette némileg, midőn a hallgatói közül egyik figyelmeztette őt, hogy a hazát védett ember talán még sem érdemel kötelet; hogy a köztisztviselők ellen a fizetésemelés miatt becsmérlő és izgató beszédet mondott; hogy végül legalább részben a főmagánvádló izgatásaira vezethető vissza az a tény, hogy a választás alkalmával a nép több tisztviselőt megtámadott és hogy karhatalomra volt szükség. E ténymegállapítások mellett a kir. tábla nem tévedett, midőn a vádbeli czikkben a főmagánvádló ellen használt többi kifejezéseket (demagóg; nem respektálta a politikai tisztesség határait; hogy még vérrel sem szabad hagyni a zászlót; hogy az általa vezetett tömeg erőszakosságokat követett el) olyanoknak vette, amelyek nem mentek tul a tényeknek, habár erős szavakban való tárgyilagos jellemzésén, s igy a törvény értelmében valóknak tekintendők. A rágalmazás vagy becsületsértés tényálladékát tehát ezekben a kir. Curia sem ismerte fel. 37. Izgatási vád esetében a vádlottaknak gyűléseken tett nyilatkozatait összefüggésükben és a vádlottak megállapított politikai czélzatának figyelembe vételével kell bírálat tárgyává tenni; nemcsak a nyilatkozatoknak szószerinti értelméből, de az azokban nyilvánuló agitationális módszerből s ennek eszközeiből is kell következtetést vonni. — Vádlottak