Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

Büntetőjogi Döntvénytár. Í7 beszédeinek főtárgya a faji és nyelvi különbség hangsúlyozása, és vádlottak a tájékozatlan tömeg indulataira számítottak, ezeket iparkodtak felkelteni és fokozni. Azt hirdették, hogy a tótok el vannak nyomva, a magyar nyelv tanitását és a magyar tannyelvei a tót anyanyelv kipusztítására irányuló butító törekvésnek festették, a magyarságot oly színben mutatták be, mint amely a tótokat vallásuktól akarja megfosztani. Ez megállapítja az izgatást. Vádlottnak az a ténykedése, hogy Istentisztelet után a templomban az oltár mellől, az egybegyűlt híveknek a programmbeszédét elmondani készülő képviselőjelölt meghallgatását ajánlotta azzal, hogy ^tartsanak vele^, az 1899 : XV. tcz. 171. §-ának 1. pontjába ütköző bűncselekmény. — Az a ténykedés, hogy vádlottak a tömeget a csendőrök rendelkezései elleni engedetlenségre hívták fel ily kiáltásokkal: «ne hagyjátok magatokat, ne féljetek a csendőröktől, üssétek a magyarokat^, a Btk. 172. §-ának 1. pontjában meghatározott bűncselekmény tényálladékát kimeríti. — Egyszerre együttlevő nagyobb számú ember gyülekezetet képez, tekintet nélkül arra, hogy mi czélból gyülekeztek össze, és hogy az összejövetelük tervszerű volt-e, vagy véletlen. (Ouria 1907 november 6. 8581/907. sz. a. I. Bt.) A kir. Curia: A védőknek, valamint G. Gy. vádlottnak a Bl\ 385. §-ának 3. és 384. §-ának 11. és 9.' pontja alapján, úgyszintén dr. V. A. védő által a BP. 384. §-ának 2. pontja alapján bejelentett semmiségi panaszok visszautasittatnak, a többi panasz pedig elutasittatik. indokok: A védő H. A. és dr. S. L. vádlottak érdekében a BP. 385. §-ának 1. a) pontja alapján azért használt semmiségi panaszt, mert a vádlottak által mondott beszédek tartalma nem állapítja meg büntetendő cselekmény és különösen a vádbeli vétség tényálladékát, nem foglaltatván azokban izgatás és tartalmuk nem is lévén alkalmas a gyűlöletkeltésre.