Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 2. kötet (Budapest, 1909)

VI Tartalom mutató. Lap egyetértőleg megállapította, hogy vádlott akkor, amikor a vádbeli tettet elkövette, ital élvezete által előidézett öntudatlan állapotban nem volt... 54 53. A büntetendő eredményt maga után vont gondatlanság büntethetősége nem szűnik meg az által, hogy az eredmény bekövetkezésére másnak, esetleg a sértettnek a gondatlansága is közrehatott .... _ 70 103. Felmentés magánlak megsértése bűntettének vádja alól a Btk. 75. §-a alapján a jogtalanság tudatának hiánya okából. Azt, hogy a jogtalanság tudata hiányzott, a Curia következtetés utján állapította meg .... .... .... 152 113. A büntetőjog szempontjából gondatlanság alatt az akaratnak olyan cselekményre vagy mulasztásra való elhatározását kell érteni, amelynek törvénybeütköző, jogellenes eredményét a tettes nem vette ugyan tudatába, annál kevésbbé czélba, de annak vagy olyféle eredménvnek bekövetkezését, a minő magatartása folytán valósággal bekövetkezett, kellő figyelem és megfontolás mellett előreláthatta és más magatartással el is háríthatta volna ... „ .... _ _ _ .... ._. „ 168 76. §. 254. A Btk. 7ü. §-ára hivatkozással fölmentés a személyes szabadság megsértésének vádja alól, mikor vádlott az istállóban a férjét a sértettel egy ágyban fekve találta ; a vádlottnak lelkében a családi élet nyugalmának megrontása és elvesztése oly nagyfokú felindulást és elkeseredést okozott, hogy ennek folytán vádlottnak elmebeli tehetsége meg lett zavarva s ebből helyesen következtette a tábla, hogy vádlott e miatt akaratának szabad elhatározási képességével nem birt.,_ .... _ ._ .... ._. 375 VII. FEJEZET. A beszámítást kizáró vagy enyhítő okok. 77. §. 230. A Btk. 77. §-ában emiitett, ellenállhatatlan erő alatt csak valamely külső hatás értendő, a szerelem által előidézett hatás tehát ide nem vonható __. _. „ .... _ _ .... 338 79. §. 20. Sértett vádlottat több izben bántalmazni akarta, de vádlott kitért előle, majd midőn vádlott egy töltetlen fegyverrel felesége után a kocsmába indult, ott ismételten jogtalanul megtámadta és tőle a fegyvert minden elfogadható indok nélkül elvenni akarta. Sértett ezen cselekvősége olj jogtalan és közvetlen támadást képez, mely vádlott részéről a jogos védelem fennforgását megállapítja .„ ._. .„ 25 29. Alaptalan a jogos védelemre, mint beszámítást kizáró okra alapított panasz, mert a vádlottak csak azután bántalmazták a sértettet, midőn ezt a többi jelen voltak körülvették, lefegyverezték s a támadásra képtelenné tették, amikor tehát a vádlottakra nézve a fenyegető veszélj megszűnt _. ._. ._. _ „ .... _ ._. 39 67. Vádlottak azzal védekeztek, hogy jogos védelmükben cselekedtek. Ennek daczára az ide vonatkozó ténymegállapítások az alsóbirói Ítéletek indokaiban hiányzanak. A ténymegállapításnak hiányai semmiségi okot képeznek „ ... _ ~ — ~ ~ ~~ ~~ 95 104. A jogos védelem a vádlott javára meg nem állapitható, ha a vádlottak csak azután támadtak rá közösen és együttesen a sértettre és verték azt le, mikor már az le volt fegyverezve 154 151. Megsemmisítés a BP. 427. §-ának 6. pontja alapján a verdikt homá-