Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Doniwhvyiúy. fél kénytelen voll e lejári váltói tíjbój rendezni. A vád alapjául szolgáló ez a tetl a Btk. 355. §-ába ütköző sikkasztás összes alkatelemeit felöleli, jelesen a tettes birtokában illetve birlálatában lévő idegen ingó dolognak jogtalan eltulajdonítását magában foglalja s az elsikkasztott vagyon értékénél fogva ;< vádbeli csejefcménj a Btk. 356, §. szerint minősülő sikkasztás bűntettét képezi, melynek büntethetőségét nem szünteti meg a kir. tábla által a vádlott felmentésének indokául felhozott az ;i tény, illetve érvelés, hogj vádlott a dolgot a feljelentés megtétele előtt — de a \ádbeli cselekménj befejezése űtán egyezség utján rendezte s hogy a sértett fél az általa kiállított \állón alapuló jogát vádlott mint elfogadó ellen különben is érvényesíthette volna; mert a szóban forgó rendezés, mint utólagos kártalanítás, úgyszintén a sértett fél magánjogi igényének polgári peruton való érvényesithetése a már előbb bevégzett bűncselekmény tényálladékáu mit sem változtat. Minthogy pedig ezek szerint a kir. tábla a Btk. rendelkezését tévesen alkalmazta, midőn vádlottat a vád alól büntetendő cselekmény hiánya czimén felmentette; s minthogv ez az ítéleti rendelkezés a BP. 385. §-áuak 1. a) pontjában megjelölt anyagi semmiségi okot képez: ezeknélfogva a kir. főügyész által a BP. 3<sr>. §-nak 1. a) pontja alapján bejelentett semmiségi panasz alaposnak találtatván, a kir. tábla Ítélete megsemmisítendő s a törvénynek megfelelő Ítélet hozandó volt. A büntettet képező vádbeli cselekménynek vétséggé minősítése a Btk. 92. §-a és 20. §-ának alkalmazásán alapszik, mely irányban az eisőbiróság ítélete a vádlott, terhére perorvoslattal megtámadható nem volt s a fenforgó nyomatékos enyhitőkörülmények: u. nx vádlott büntetlen előélete, teljes beismerése, nyomasztó anyagi helvzete s az niólagos fizetés figyelembe vételével a kir. GÜiria a büntetést vádlott bűnössége fokával megfeletően szabta ki. * 4 --- V. ö. Fq,ye+ L. fejtegetéseit A ni. büntetőjog kézikönyve 3-ik kiail,i> 11. 37-2. é> köv. és az ott id. curiai határozatokat. A BP. í2o. §-ána.k & bekezdésében foglalt külön rendelkezés szerint a törvényszék a tábla határozatát a vádlottnak hirdeti ki vágy kézbesitteti, nem léhát a védőnek is, ha a tábla főtárgyalásán sem ö. sem védője nem volt jelen. Azon az alapon, mert