Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

"20 Büntetőjogi Döntvénytár. büntette nem forog fenn és mert a bíróság a Btk. 92. §-át nem alkalmazta s fentartotta a védő a főtárgyaláson hozott közbenszóló határozatok ellen bejelentett semmiségi panaszát is, melyet a BP. 384. §-ának 9. pontja alapján azért használt, mert amaz indítványa elutasittatott, miképp a lövés irányának pontos meghatározása végett két puskaműves idéztessék meg s ezek szakértőkként hallgattassanak meg arra nézve is, hogy a lövegek irányából nemkülönben azoknak szórásából megállapitható-e az. hogy a tettes szándéka az volt, hogy a lövéssel a sértettet lelője ; továbbá, hogy a bizonyítás kiegészítése K. és L. tanuk kihallgatásával rendeltessék el arra nézve, hogy a vádlott a kérdéses napnak d. u. 3 órájakor ment a községházához ; azért pedig, mert indítványa ellenére a súlyos testi sértés bűntettére s a gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétségére és a fegvverengedély nélküli vadászattal elkövetett kihágásra vonatkozó kérdések fel nem tétettek, a BP. 427. $-ának 4. pontja alapján jelentett be semmiségi panaszt; úgyszintén fentartotta a védő ama, törvényszakaszra hivatkozás nélkül bejelentett semmiségi panaszát is. melyet az esküdtbíróság elnökének amaz eljárása ellen használt, hogy a vádlottat csendes viselkedésre figyelmeztette, rendreutasította s hogy az esküdtbíróság P. tanút megeskette. K. A. és K. M. tanuk megesketését pedig mellőzte. Minthogy a BP. 337. §-a szerint a BP. XVII. és XVIII. fejezeteinek rendelkezései az esküdtbíróság előtt folytatott eljárásnál is alkalmazandók, a BP. 296. $-ának 3. bek. értelmében pedig a rendnek és a tárgyalás méltóságának fentartása az elnök feladata ; minthogy a BP. 300. §-a szerint az elnöknek a rend fentartása érdekében tett intézkedése vagy a főtárgyalás folyamán hozott közbenszóló határozata ellen a perorvoslat ki van zárva ; ennélfogva a védőnek azt a semmiségi panaszát, melyet a siránkozó vádlott rendreutasitása miatt bejelentett és fentartott, mint a törvényben kizártat, a BP. 434. §-ának 3. bekezdése értelmében vissza kellett utasítani. A védőnek a BP. 384. §-ának 9. pontjára alapított semmiségi panasza azért alapos, mert a lövés irányának, különösen pedig a lövegek szórásának megállapítására a fegyverkészitők, a lövésben gyakorlott puskamüvesek is szakértelemmel bírhatnak ; annak a körülménynek a kiderítése és megállapítása pedig, hogy a vádlott fegyveréből rendes használatban levő tölténynyel s olyan löveggel, mint amilyen a sértett testéből eltávolíttatott, 10 lépés távolságból milyen romboló erejű lövést lehet tenni s a lövés milyen területen szórja szét a lövegeket (seréteket) s milyen a lövés ereje és szórása 10, illetve 50—60 lépésről?, a fegyverkészitő puskamüvesektől próbalövések teljesítése után elvárható, minthogy pedig fontos tényköiülményuek tekintendő az, hogy a sér-