Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Büntetőjogi Döntvénytár. I I sával 30 K fő- és 10 K mellékbüntetésre, esetleg 2 és 1 napi fogházra ítélte el. A vádlott felebbezésef ol y tán a IÍ —i kir. törvényszék, mint másodfoku bíróság ezen ítéletét a megtartott felebbviteli tárgyalás alapján liozott jogerős ítéletével a BP. 385. §-ának c) pontjában körülirt anyagi semmiségi okból megsemmisítette s vádlottat a BP. 326. $-ának 3. pontja alapján a vád alól felmentette azzal az indokolással, hogy vádlott, mint képviselő-testületi tag fél s hogy a képviselő-testület, amely előtt az állítás tétetett, hatóság; s így nemkülönben a főmagánvádló mint bérbevevő is fél; s hogy végre az emiitett állítás az ott folyamatban volt ügyre a tárgyalás folyama alatt tétetett; ily esetben pedig a Btk. 266. §-a értelmében bűnvádi eljárásnak nincs helye. A Btk. 266. §-ának a jelen esetre való alkalmazásával a törvény megsértetett. A Btk. 266. §-a szerint ugyanis rágalmazás vagy becsületsértés miatt bűnvádi eljárásnak nincs helye, ha a tény vagy a gyalázó kifejezés a hatóság előtt folyamatban levő ügyben, ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával, szóval vagy áz üiíviratokban állíttatott, illetve használtatott. A törvénynek ez a rendelkezése, mint az a jogegység tárgyában 2419/906. B. és 5399 906. B. sz. a. hozott curiai határozatokban (Igazságügyi Közlöm XV. évf. 263. és 279. I.) már ismételten kimondatott, a jog képviselésének s a vádlottak védelmének szabadságát megóvandó, ebből a czélból biztosított büntetlenséget a rágalmazás vagy becsületsértés elkövetőjének arra az esetre, ha a tényt vagy gyalázó kifejezést a hatóság előtt folyamatban levő ügyben ezen ügyre és az ügyfelekre vonatkozólag tárgyalás alkalmával, vagy az ügyiratokban állította, illetőleg használta. Knnek a rendelkezésnek alkalmazhatósága tehát <aigyfeleki> vagyis azon felek létezését tételezi fel, akik a közöttük vitás, valamely jogi igény eldöntése végett a bírósághoz vagy a hatósághoz fordulnak. Ámde a jelen esetben sértett és vádlott közt a törvény által feltételezett ilyen viszony nem forgott fenn. M. 1. vádlott annak következtében, hogy mint képviselőtestületi tag a vadászterület kibérlésénél állitóan előfordult visszaélés miatl a képviselőtestület közgyűlésén felszólalt, éppoly kevéssé tekinthető az ügyben közvetlenül érdekelt ügyfélnek, mini nem tekinthető annak B. I. sértett, akinek, mini volt községi bírónak eljárása ellen a támadás intéztetett. A vádiolt részéről a közgyűlésen a kir. törvényszék ítélete szerint is telt rágalmazó állítás ezekhez képest a hatóság előtt folyamatban levő ügyben az ügyfélre vonatkozóan tett állitásnak nem minősíthető; amiből nyilvánvaló, hog\ vádlott a jelen esetben a rágalmazás vádja alól a Btk. 266. §-a alapján csak a törvény megsértésével volt felmenthető. Mindezeknélfogva