Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

XXII Tartalommutató. a sérteti fél kellő kereskedői gondossággal károsodását kikerülhette volna, nem vehető figyelembe, mert ez a csalásnak nem tényálladéki eleme „ _ „ _ _ „ .... „.. ._. .... ~. _ _ „ 381 381. §. 203. A Btk. 381. §. 2. pontja szerint minősülő csalás összes alkotóelemeit kimeríti az a tényállás, hogy vádlott, aki Budapest székes-főváros katonai ügyosztályánál mint dijnok volt alkalmazva és ugyanott a katonai ügyosztályhoz utalt hatósági teendők közül behivó jegyeknek a behivottak részére való kézbesítésével volt megbízva, sértettet tévedésbe ejtette a felől, hogy a fegyvergyakorlat alóli felmentést kieszközölni képes 280 382. §. •« 218. A Btk. 382. i;-a alapján mint tettes mondatott ki bűnösnek vádlott, aki a másnak tulajdonát képező biztosított vagyont felgyújtotta abból a czélból, hogy a tulajdonos a biztosítási összeget megkaphassa 301 386. §. 119. A kárositási szándék a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekmény lényeges ismérve „ s„ _ _ .... _. 158 180. A kir. ítélőtábla szerint vádlottnak az a tette, hogy a réz-esztergapadot elidegenítette, nem állapítja meg a Btk. 386. §-ába ütköző bűncselekmény tényálladékát, mert az 1881 : LX. toz. 51. i<) pontja szerint ez a réz-esztergapad, mint vádlott iparüzletéhez nélkülözhetetlen munkaszer, végrehajtás alá nem esik s ennélfogva le nem foglalható. A kir. Curia megállapította a Btk. 386. §. bűncselekményét, meri a végrehajtási törvény szerint az iparos szükséges munkaszerei alatt csak olyan egyszerű szerszámok érthetők, melyekre az iparosnak munkája fol\látásához feltétlenül szüksége van. De nem vonhatók ennek a fogalma alá sem a nagyobb értékű és munkaképességű gépek, sem a nagyobb értékű oly szerszámok, melyeket az iparos nem az ipara egyszerű folytatása végett, hanem azon czélból szerez be, hogy azok őt a fokozott verseny működésre képesítsék _ _ ... 238 198. A Btk. 386. §-ához. Mikor serte11 fél kövclelésének jogczime bűncselekmény elkövetésével okozott károsítás, a bűncselekménynek feljelentése és a jogos kárigény bejelentése és megítélésének kérelmezése egyenértékű a lejárt követelés beperesitésével. E tényálladéknál nem lényeges annak megállapítása, hogy a vagyonátruházás mi czimen történt _ ._ _ „ 271 -J70. A Btk. 386. §-ába ütközik végrehajtást szenvedett vádlottnak az a tette, hogy a telekkönyvi rendtartás 74. §-a alapján bekebelezett zálogjoggal terhelt ingatlan jutalékáról iestvére javára lemondott. De utóbbi bűnsegéd, azáltal, hogy az örökségi ingatlan jutalékot, melyről bátyja lemondott, tulajdonul elfogadta, noha csak 200 K követelése volt bátyja ellenében 377 XXXII. FEJEZET. Az okiralhamisitás. 31)1. §. Ili8. Közokiratnak meghamisítása csak akkor büntethető, ha. a hamisítvány oly helyzetbe hozatik, hogy abból valakire jogsérelem háramolhatik; a puszta meghamisítás ezért nem állapit meg büntetendő cselekményt 220