Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

Tartalommutató. XXI Lap FEJEZET. A jogtalan elsajátítás. 867. §. 496. A Btk. 307. §-ába ütköző jogtalan elsajátítás vétségét látta a kir. Curia fenforogni, mikor vádlott a sértett tulajdonát képező épületfát a Tisza folyóból, mely közvetlenül a sértett és lejebb a vádlott háza előtt folyik el, a partra huzott és magával elvitt 267 308. §. 50. Jogegység érdekébeni megsemmisítés a Btk. 308. §-ának megsértése miatt 60 XXX. FEJEZET. AZ orgazdaság és bünpártolás. 370. §. 179. A Btk. 370. §-ához. A megszerzés fogalmi köréhez nemcsak a tulajdonszerzés, hanem az ingóknak kézi zálogként való átvétele is tartozik. _. 236 230. orgazdaságnál nem tekintendő sulyosító körülménynek, hogy a vádlottak közveszélyes maguktartása a forgalmi életre kártékony hatással volt, mert az orgazdaság éppen a vagyon elleni közveszélyességénél fogva büntetendő ... — — — 314 XXXI. FEJEZET. A csalás. 379. §. 163. A Btk. 379. §-ába ütköző csalás büntettének tényálladékát állapítja meg vádlottnak az a tette, hogy egy romániai községben 100 K értéket meghaladó sertésekel vásárolván, azok vételára fejében Magyarország területén 700—800 K jó pénz helyett ugyanily összeggel 20 K-ás reklám papírpénz utánzatokat adtak a sértett feleknek, kiket azzal a ravasz fondorlattal ejtettek tévedésbe, hogy a fizetésül átadott reklámpapirokat Magyarországon forgalomban levő pénznek állították 214 195. A kir. Curia csalást látott feliforogni, mikor a vádlott gyárigazgató a városi a fogyasztási adó megállapításának alapjául szolgáló vízmennyiségre vonatkozólag tévedésbe ejtette. Tettesként mondotta ki bünösnek azt az alkalmazottal is, aki az igazgató utasitása szerint a viz levezetését időnként eszközölte 265 200. Csalást állapit meg a biztosítási ügylet megkötésére való reábirás, ha vádlott sértettet azzal hitegette, hogy a biztosítás alapján kölcsönt fog kapui. A kár megállapításánál nem a vádlott által elnyert jogtalan vagyoni haszon összege, hanem a sértett állal szenvedeti kár irányadó a cselekmény minősítésénél 274 207. Csalási állapit meg vádlottnak az a tette, hogy egy beteg gyermek gyógyítására vállalkozott és azt vízzel kenegette, bár tudta, hogy ez a gyógyulod teljesen hatálytalan és ezért jutalmat fogadott el. 280 228. A Btk. 379. g-ába ütközik vádlottnak az a tette, hogy noha nem volt komoly szándéka a sértett félnek nőül vétele, a sértett felet jogtalan vagyoni haszon szerzése végett ravasz fondorlattal a házasság komolynak látszó igéretével ténybeli tévedésbe ejtette 313 273. Csalás miatt itéltetett el vádlott, mert teljesen vagyontalan lévén, magát vagyonos gazdaembernek adta ki, a vásárolt mérlegre nézve azt állította, hogy arra a maga gabonájának a megmérésére van szüksége. Az. hogy