Balogh Jenő (szerk.): Büntetőjogi döntvénytár, 1. kötet (Budapest, 1907)

TaHalommuláló, Lap fel, hogy a mezei kártételen ért egyént alkalmas zálog hiányában, vagy ha az illető alkalmas zálogot adni vonakodik, a községi elöljárósághoz kisérheti, de nem ad neki jogot arra, hogy napok múlva erőszakkal zálogot vegyen : a vádlottaknak az a telte, hogy a sértettet a tehene zálogba­vételének tűrésére erőszakkal kényszeritették, a zsarolás vétségének tényálladékát megállapítja. — Vagyoni haszon alatt nem pusztán a vagyonnak számokban meghatározható értékű gyarapodását, hanem min­den vagyoni előnyt, tehát valamely követelésnek záloggal való biztosí­tását is kell érteni. Az 1894 : XII. tcz. 104. és 105. §-ai szerint pedig a mezei kártételért zálogbavett állat a kártérítés biztosítására is szolgál l/.'i U8. A Btk. 350. §-hoz. A ((jogtalanul» szó nem a czélbavett vagyoni ha­szon jogtalanságát, hanem a haszonszerzés jogtalan módját jelenti.. .... 198 204. Az 1883 : XX. tcz. í6. §-a szerint 10—50 frtig terjedhető pénzbün­tetéssel büntethető vadászati kihágás miatti feljelentés kilátásba helye­zése a Btk. 350. §-ában meghatározott «erőszak»-kal, vagy «fenye­getés»-sel egy tekintet alá eső rosszat nem képezhet... ~ ......... 281 351. §. 8-2. A Btk. 351. §-ában foglalt zsarolás vétsége létesül és büntetendő abbmi az esetben is, ha a rágalmazó, vagy becsületsértő állítás, melynek nyomtatvány utján való közzétételével a fenyegetés vagyoni haszon szerzése czéljából történt, való tényre vonatkozott is 103 147. Vádlott a levélírással azt a czélt akarta elérni, hogy a sértett a vádlot­tat álláshoz juttassa s igy a levélben foglalt fenyegetéssel jogtalanul az állás vagyoni előnyeinek megszerzésére törekedett. A Btk. 351. £-ában körülirt zsarolás vétsége nem a kényszerítéssel, hanem már a fenyege­téssel van befejezve.- .„ .„ .._ .... .... ._ 197 XXVIII. FEJEZET. A sikkasztás, zártörés és hűtlen kezelés. 355. §. 32. A Btk. 358. §-ához. A sértett fél magánjogi igényeinek polgári perúton való érvényesithetése a már előbb bevégzett, bűncselekmény tényálladékán mit sem változtat .... _ _.. ._ .... „ _ 1% 136. Sikkasztás bűntettét állapítja meg vádlottnak az a lette, hogy a tulajdonjog fentartása mellett megvett zongorát, mielőtt a vételárat megfizette volna, eladta. Nem változtat a cselekmény büntetendőségén az a körülmény, hogy vádlott tartozásáról váltót adott sértettnek, melyet ez leszámitol­tatott, később azonban, miután vádlott nem fizette ki, kénytelen voh maga kifizetni. — Enyhítő körülménynek tekintetett annak lehel őségé, hogy az okozott kár vádlott által utólag még megtérülhet _ ISO 358. §. 236. A postamesternő által alkalmazott postahivatali kisegítő által elkövetni sikkasztás nem a postamesternő magáninditványára, hanem hivatalból üldözendő .... _ .... ._. .„. .„. ... .... ._. _. „ _. 320 359. §. 134. Vádlottak, kik a tulajdonukat képező szalonna lefoglalása után igénypert indítottak és ennek tartama alatt a szalonnát elfogyasztották, szándék hiánya czimén felmentettek „ .... - - — — 179

Next

/
Thumbnails
Contents