Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

44 Curiai döntvények gyűjteménye. a házasság megkötésekor birtak, valamint minden vágyón, melyet azok utóbb akár mi módon szereztek, egy közös tömegbe olvadt. Ezen vagyonközösség mindaddig tartott, mig mindkét házas fél élt és csak valamelyikének halála után történt a közös vagyontömeg felosztása olyformán; hogy ha meghalt a férj, 2/3 rész jutott örököseinek, 1j3 rész a nőnek, és ha meghalt a nő, 1/3rész jutott örököseinek és % rész a férjnek. (Stat. L. II. tit. 4. §. 2. és 5.) Az osztrák polgári törvénykönyvet Erdélyben életbe léptető 1853. május 29 ón kelt nyilt parancs XII. czikkében rendeltetett, hogy azon kérdés, mennyiben maradjanak fen továbbra is azok a jogviszonyok, melyek házastársak közt vagyonukra nézve a polg. törvénykönyv hatályba lépte előtt kötött házasság által megállapittattak, az egyidejűleg kibocsátott ősiségi nyilt parancs szabályaihoz képest Ítélendő meg; ezen ősiségi nyilt parancs 12. §-ában pedig rendeltetett, hogy a házastársak közt fenálló törvényes vagyonközösség (communio bonorum) azon törvények szerint ítélendő meg, melyek a házasság megkötésekor érvényben voltak. Világos ezen rendelkezésekből, hogy az erdélyi részek mindazon területein, melyekre a szász statútumok hatálya kiterjedt, az illető házasfelek közt a vagyonközösség ugy, a mint az a statútumokban szabályozva volt, a polg. törvénykönyv behozatala utáni időre is fentartatott, a miből