Németh Péter: A kir. Curia teljes ülési megállapodásai. Az 1881:LIX. t.-cz. 4. §-a értelmében az ügyek eldöntésénél irányadók (Budapest, 1887-1889)

12 Curiai döntvények gyűjteménye. bírálására hivja fel a harmadbiróságot, hogy vájjon helyesen büntette-e a másodbiróság birsággal az elsóbiróság végzése ellen felfolyamodót? De ennek eldöntése természetszerűen feltételezi azt; hogy a harmadbiróság törvény szerint hivatott legyen felülvizsgálai magát az ügyet is, a melyben az alaptalannak nyilvánitott felfolyamodás használtatott. Ebből következik, hogy azon esetekben, a melyekben az 1381 :LIX. t.-cz. 59. §-a a másodbiróság végzése ellen a további felfolyamodást, tehát a harmad bírósági felülvizsgálatot is kizárja; vagyis hogy akkor, ha a másodbiróság egy oly végzéssel szabott ki pénzbírságot, a mely ellen a fentebbi szakasz további felfolyamodást nem enged, a harmadbírósághoz felfolyamodással élni nem lehet. És hogy az 1881: LIX. t.-cz. nem akart minden esetben felfolyamodást engedni a másodbiróságilag kiszabott pénzbírság miatt: ez kitetszik az 54., 57. és 59. §-ok egybevetéséből. Az 54. és 57. § ok ugyanis az elsóbiróság által kirótt pénzbírság miatt megengedik a felfolyamodást az elsóbiróság oly végzései ellen is, a melyek ellen különben az 52. §. szerint nincs felfolyamodásnak helye, de már az 59. §., mely a másodbirósági végzések elleni felfolyamodás eseteit taxatíve sorolja elő, a pénzbírságot egy szóval sem emliti. Nem korlátozható azonban a birsággal sújtott fél abban, hogy törvény szerint meg-