Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz, Biztosítási ügylet 91 kezésével egyes kiemelt esetekre való korlátozással állapítja meg a felhívás és utólagos teljesítési idő engedésének kötelezettségét, akkor a törvénymagyarázat helyes szabályai szerint a törvény által elhatárolt területen túl ez a kötelezettség már nem áll fenn. Ezekhez képest a már fentebb előadottak szerint kitűzött törvényhozási cél akként valósult meg, hogy a törvény egyes kiemelt tényállások és ezek jogi következményeinek meghatározásával az életbiztosítási szerződés megszüntetésének a folytatólagos díjfizetés elmulasztása útján való lehetőségét korlátozta ugyan s azt a mulasztás egyes eseteiben kizárta, azokban az esetekben azonban, melyekben a szerződő fél a folytatólagos időszaki díj fizetésére a mindenkori esedékességekre külön-külön írásban nem kötelezte magát, továbbra is fenntartotta. Az 1927 : X. tc. értelmezése és alkalmazása kérdésében semmi következtetést nem lehet levonni egyes államok biztosítási jogának abból a rendszeréből, mely a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító részéről a biztosítotthoz intézendő felhívást kívánja meg ahhoz, hogy ez fizetési késedelembe kerüljön (Az 1908. évi német bir. törv. 39. §., 1908. évi svájci szöv. törv. 20. §., 1917. évi osztrák bizt. törv. 29. §.). Ezek szerint ugyanis a díjfizetésben való mulasztást a biztosított fizetési kötelezettségét nem érinti, a biztosító nincs elzárva attól, hogy díjfizetés iránti igényét érvényesítse és a felhívás csak azért szükséges, hogy a szerződés megszűnését a törvény rendelkezései szerint előidézhesse. Az 1927 : X. tc. 9. §-a azonban éppen ellenkezően, azokban az esetekben, melyekben a szerződő fél a díjak fizetésére az esedékességre külön írásban nem kötelezte magát, a díjhoz való igény bírói érvényesítését kizárja, ezzel a szerződés hatályvesztését maga idézi elő és ezért már semmi szükség nincs arra, hogy a biztosító bármely további jogcselekményt végezzen ennek a jogi hatásnak előidézésére. Ha tehát az utóbb említett esetekben a biztosító terhére felhívási és utólagos teljesítési idő engedésére való kötelezettség állapíttatnék meg, az a törvénynek világos rendelkezései ellenére való magyarázata s alkalmazása volna és pedig annál is inkább, mert ahol a törvény vagy más törvényes szabály a jogok érvé-