Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Biztosítási ügylet 83 keztetést, hogy mint leghosszabb határidőt, ugyancsak 30 napot kell a felhívó levél elküldésére a biztosító részére rendelkezésre állónak tekinteni. A gyakorlati élet tapasztalatai is azt mutatják, hogy a biztosítási ügyletek természete s általában az azokkal összefüggő körülmények nem teszik szükségessé a biztosító részére hosszabb határidő engedését s elegendő ez arra is, hogy a biztosító az esetleg összetorlódó felhívások elküldésénél az ügykezelés körében felmerülhető késedelmet elkerülhesse. Az ezt meghaladó késedelemmel elküldött felhívó levél nem alkalmas arra, hogy fenntartsa a biztosító számára az 1927 : X. tc. 5. §. második bekezdésében engedett azt a lehetőséget, hogy a szerződés teljesítését követelje. Mindezekre való tekintettel a jogegységi tanács a felvetett elvi kérdést a rendelkező rész szerint döntötte el. 1039. szám. Ha az első biztosítási időszakot követő valamely időszakra járó Folytatólaéletbiztosítási díj fizetésére a szerződő fél magát az esedékességre gos életbiz külön írásban nem kötelezte és a díjfizetést elmulasztja, az életbizto- tosítási díjsítási szerződés az esedékesség napjának elteltével már egyedül a nem fizetés elfizetés okából hatályát veszti s ennek a hatályvesztésnek előidézéséhez mulasztásánem szükséges, hogy a biztosító a szerződő felet az 1927 : X. tc 5. nak követ§-ának első bekezdése értelmében a díjfizetésre felhívja és utólagos kezménye. teljesítési határidőt adjon. Annak elbírálásánál azonban, hogy a díjfizetésnél mulasztás történt-e, mindazokat a körülményeket figyelembe kell venni, amelyek az általános szabályok szerint a teljesítésben való késedelem következményei alól mentesítenek. J. D. 86. sz. 1937. évi április hó 28-án. Elnök: Osvald István, a m. kir. Kúria elnöke. Előadó: Dávid István kir. kúriai bíró. Ha a szerződő fél az első biztosítási időszakot követő valamely időszakra eső életbiztosítási díj fizetésére magát az esedékességre külön írásban nem kötelezte és a díjat meg nem fizeti, az életbiztosítási szerződés már egyedül a nem fizetés okából hatályát veszti-e vagy pedig ez csak akkor következik be, ha a biztosító őt az 1927 : X. tc. 5. §-ának első bekezdése értelmében a díj fizetésére felhívta és részére utólagos teljesítési határidőt adott? 6*