Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)
sz. Részvénytársaság 4(t tagjainak az ügyvitel és képviselet körébe eső azokat a teendőit, amelyek díjazása a már előadottak szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, elválasztja azoktól a teendőktől, amelyek ezen a kereten kívül esnek s amelyeknek díjazását megállapítani az igazgatóság jogosult. A jogszabálynak a gyakorlatban helyes alkalmazása ugyanis ezen fordul meg. A két területnek minden felmerülhető esettel számoló tüzetes elkülönítése nehézségekbe ütközik, mert a társasági ügyvitel fogalmának határai sokszor bizonytalanok. Az esetek egyenként való felsorolása tehát lehetetlen, mert a kereskedelmi élet újabb és újabb teendőket tehet a társaság vezetése körében szükségesekké, amelyeknek minősítése utóbb kétségekre ad okot. így csak általános irányelvek felállításával lehet kitűzni azt a határvonalat, mely az igazgatóság tagjainak javadalmazása kérdésében a közgyűlés hatáskörét az igazgatóságétól elválasztja. Egyik irányelv a már előadottakhoz képest az, hogy az igazgatóság tagját bármely címen illető ellenértéket csak a közgyűlés állapíthatja meg, ha ez az ügyvitel és képviselet körében végzett oly teendő ellenértéke, mely a társasági cél és üzletkör szokásszerü keretében fordul elő, s ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az igazgatóság tagja ezeket a teendőket az igazgatóság által meghatározott külön munkakör (pl. vezérigazgató, ügyvezető igazgató, a végrehajtó bizottság tagja stb.) végzi. A másik irányelv pedig az, hogy az igazgatóság tagjának díjazását az igazgatóság állapítja meg akkor, ha oly teendőt végez, mely a társaság célja és üzletköre által meghatározott feladat ellátásának szokásszerű körén kívül esik és ezért oly természetű, hogy az igazgatóság tagja a társasággal szemben fennálló viszonyból eredő kötelességét akkor sem sértené, ha annak elvégzését megtagadná vagy elmulasztaná. Önként értendő, hogy ennek elbírálásánál mindig figyelembe kell venni az illető társaság üzemének természetét, a társaság vagyoni körülményeit, az igazgatósági tagnak ezekhez igazodó sajátos helyzetét s általában azt, hogy a felmerült kérdésben mi az életnek a kereskedelmi tisztességgel egybehangzó felfogása. Ezekből az okokból a rendelkező részben megjelölt értelemben kellett határozni. 4