Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

26 Hiteljog 1022. ezeknek az alperessel leendő közlése végett lépett be munkásként a felperes üzemébe, az abbanhagyási igény fennforgásának a megállapítására a felfedett titkoknak a maga részéről való felhasználása nélkül még nem elégséges. Álláspontja szerint ugyanis az üzemi titkoknak megszerzése felhasználás nélkül még nem üzleti verseny folytatása, következéskép oly magatartás sem, amely a Tvt. 5. §-ában tilalmazott versenycselekménynek lenne minősíthető. A m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelme folytán a fellebbezési bíróság ítéletét feloldotta. Indokok: A felperes az alperest annak abban hagyására kéri kötelezni, hogy bárkit a felperes üzemébe való belépésre azzal a meghagyással vegyen rá, hogy az illető a felperes üzemi titkát megismerve azokat felhasználás végett az alperessel közölje. A felperes nem állítja azt, hogy a felperes üzemi titkát az alperes tényleg felhasználta vagy legalább is a felhasználást megkezdette volna. Ámde az a körülmény, hogy az alperessel szemben a titok felhasználásának hiányában a Tvt. 15. §-a nem alkalmazható, még nem jelenti azt, hogy cselekmény a Tvt. egyéb rendelkezése, különösen annak 1. §-a alá sem eshetik. A törvény általános rendszere ugyanis — amint az a törvényjavaslat indokolásából is kitűnik — azt a kettős célt követi, hogy egyrészt a tisztességtelen verseny minden elképzelhető megnyilvánulása ellen hathatós oltalmat adjon, másrészt, hogy a tisztességtelen versenynek legjellegzetesebb tényálladékait mindenesetre megfelelő magánjogi és büntetőjogi következményekkel sújtsa. Ezért került a törvény élére az általános szabály (1. §.), mely felöleli a tisztességtelen verseny minden megnyilvánulását és így a II. és III. fejezetben felsorolt cselekvéseket is; másrészt ezért határozta meg a II. és III. fejezetben a tisztességtelen versenynek azokat a jellegzetes és kiforrott tényállásait, amelyeket mindenesetre magánjogi (II. fej.) és büntetőjogi (III. fej.) következményekkel sújtani kívánt. Eszerint a törvény III. fejezetében felsorolt cselekvések is, mint a tisztességtelen versenynek büntetendő és így legsúlyosabb megnyilvánulásai (1. §. 3. bek.) mindenesetre a törvény l.§-ának általános tilalma alá esnek.