Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz: Váltók kiadása 19 Tényvázlat: A felperes az 1926. évi december hó 16. napján kelt adásvételi szerződés értelmében a F. részvénytársaságtól, mint eladótól megvette a s—i birtok feldarabolása során, ennek a birtoknak 15 hold kiterjedésű részét. A vevő a vételár egy részét az eladónak kifizette, a fennmaradó vételárrész biztosítására pedig váltó elfogadványát adta. A váltót az eladó az 1929, évi január hó 14. napján leszámítoltatta az alperes pénzintézetnél, amely 1.500 000 pengő kölcsönt nyújtott az eladó részére ingatlanok üzletszerű feldarabolásával kapcsolatos ügyleteinek lebonyolításának céljára. A felperes az említett váltó kiadása iránt a váltót leszámítoló pénzintézet ellen indított keresetet. Keresetét egyrészt arra alapította, hogy az 1920 : XXXVI. tc. 56. §-ának második bekezdésében meghatározott tilalom ellenére vett váltót jogosult visszakövetelni, másrészt a Vt. 80. §-ára és arra, hogy az alapú! szolgáló vételi ügyletből eredő vételárkövetelésnek az eladó részéről reá történt engedményezése folytán az alperes, mint engedményes tűrni tartozik az engedményező ellen emelhető kifogásokat. A b—i kir. törvényszék a keresetet elutasította, mert az 1920. évi XXXVI. tc. 56. §-ának második bekezdésében meghatározott tilalom ellenére vett váltó csak a közvetlen szerződő féltől követelhető vissza. A Vt. 80. §-a alapján pedig a kereset azért nem jogos, mert a Vt. 36. §. határozatai szerint igazolt váltóbirtokos a váltó kiadására csak abban az esetben kötelezhető, ha őt annak megszerzésénél rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság terheli. Ilyen rosszhiszeműség vagy vétkes gondatlanság az alperes terhére meg nem állapítható. Ugyanis a váltóbirtokos részéről rosszhiszeműség csak akkor forog fenn, ha jogszerűtlen úton (lopás, sikkasztás, stb. jutott) a váltó birtokába; vétkes gondatlanság pedig akkor állapítható meg a váltóbirtokos terhére, ha a váltót előzője átruházási jogosultságának vizsgálata nélkül szerzi meg, amiről azonban a jelen esetben szó nem lehet, mert a felperes a váltót előzőjétől átadás és forgatmány útján szerezte meg. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság ítéletét megváltoztatta és az alperest a váltó kiadására vagy a váltó értékének bírói letétbe helyezésére kötelezte. Indokolása szerint abból, hogy az alperes által az eladó pénzintézet részére folyósított kölcsönnek az volt a feltétele, hogy az eladó pénzintézet az eldarabolt ingatlanok vevőitől a hátrálékos 2*