Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz; Fizetés 15 merült kérdésre vonatkozó szabálya. Ez az egyezmény, illetve vonatkozó szabálya ugyanis mint az értekezleten képviselt államoknak a szóban forgó kérdésről való általános véleménye (communis opinio), a Vt. 37. §-ának alkalmazása szempontjából is a jogfejlődésnek kétségtelen iránymutatója. Az egyezményen alapuló új váltójogok között az 1933. évi június 21-én kelt új német váltótörvény 41. §-ának első bek. amellett, hogy továbbra is fenntartja a váltóadós számára azt a lehetőséget, hogy a fizetési helyen folyamatban nem levő értékről kiállított váltót a lejárat napján a kereskedelmi szokásoknak megfelelő árfolyamon, országos értékben fizesse, az adós késedelme esetére feljogosítsa a váltóbirtokost, hogy a váltóösszegnek a lejárat vagy a tényleges fizetés idejének árfolyama szerint való kiegyenlítését követelje, a felhívott §. második bekezdése szerint pedig a váltó kibocsátója a váltóban meghatározhatja azt az átszámítási árfolyamot, melyen a váltóösszeget kiegyenlíteni kell. Ugyanezeket a szabályokat tartalmazza az új magyar váltótörvényről készült javaslat (II. előadói tervezet) 41. §-ának első három bekezdése is. A váltójog fejlődésének újabb eredménye tehát kétségtelenül az, hogy a váltónak már fentebb kiemelt jogi természetével szemben is érvényesülhet az az elv, hogy a váltókövetelésnek idegen pénznemben való megjelölése esetében a lejárat és fizetési idő között beálló árfolyamkülönbözeteket meg kell téríteni s az adós késedelme esetén a váltóbirtokos ebből eredő jogát a váltó alapján érvényesítheti, emellett a kibocsátó a váltón kifejezetten is megjelölheti az átszámítási árfolyam kulcsát. Ebből pedig az következik, hogy ha az újabb általánosnak mondható jogfejlődés elvei szerint, ezek a szabályok, melyek pedig a váltónak a forgalmi életben való szerepét érintik, a váltó jogi természetével nem ellenkeznek, akkor nem ellenkezhetik azzal, illetve az érvényben levő Vt. 37, §-ának értelmével az sem, hogy az érdekelt felek, kizáróan egymás közti viszonyukra kötelező hatállyal, az átszámítás kulcsát s az így lerovandó összeget, a váltón kívül való megállapodással szabályozzák. Önként értendő, hogy ha a váltóban valósággal idegen pénznemben való teljesítést kötöttek ki, a kötelezettségnek váltói úton való elbírálása esetén a váltó tartalma az irányadó és azzal