Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

166 Polgári peres és nem peres eljárás 1055, A m. kir. Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmét elutasította. Indokok: A felperes részvénytársaság perbeli jogképességének a Pp. 180. §. második bekezdés 6. pontja és utolsó bekezdése, 505. §. második bekezdése első pontja, továbbá 540. §-a értelmében az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő hiányát nem állapítja meg az alperes által felhozott az a körülmény, ha a felperes 150.000 pengő készpénzbeli alaptőkéjének 30°/o-a nem folyt be. Igaz ugyan, hogy a K. T. 149. §. első pontjának és 159. §. első bekezdés 3. pontjának egybevetett értelme szerint ahhoz, hogy a részvénytársaság érvényesen megalakultnak legyen tekinthető, az is szükséges, hogy az alaptőkére a részvényesek legalább 30%-ot befizettek légyen. Ámde a bejegyzett és ennek folytán a forgalmi életben jóhiszemű harmadik személyekkel jogviszonyba került részvénytársaság az alaptőke 30%-os befizetésének később (a bejegyzést követőleg) kiderült elmulasztása és az utólagos pótlás elmaradása dacára sem eshetik ki a már fennálló jogviszonyaiból másként, mint azoknak lebonyolításával. A szóbanlevő hiány miatt törvényesen megalakultnak nem vehető részvénytársaság semmisségének következménye tehát csak a felszámolás lehet, melyet valamely érdekeltnek erre irányuló keresete folytán a perbíróság ítélettel vagy (ha a tényállás kellően tisztázva van) hivatalból maga a cégbíróság is, a 68.300/1914. M. E. sz. rendelet 32. §-ában engedett jogánál fogva elrendelhet. A hivatkozott rendelet 32. §. utolsó bekezdése ugyan általánosságban arra jogosítja a cégbíróságot, hogy a törvényellenes bejegyzéseket törölje. Ennek azonban a kérdéses esetben a kifejtettek szem előtt tartásával csak az lehet a helyes értelme, hogy a részvénytársaságnak a cégjegyzékből törlése a felszámoltatás közbeiktatásával vitessék keresztül. Mindebből szükségkép folyik, hogy az alaptőke 30%-os befizetésének elmulasztása miatt nem lehet megtagadni a bejegyzett részvénytársaságtól azt a jogot, hogy követelését perúton érvényesíthesse: a perben félként szerepeljen, hanem el kell ismerni a perbeli jogképességét.