Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)
sz. Bírói hatáskör és illetékesség 165 perben a per tárgya értékének megállapításánál a Pp. 6. §-ának 6. pontjában írt rendelkezések az irányadók. Annak a hagyatéki vagyonnak az évi hasznait, amelyre a felperes a perben özvegyi jogának megállapítását kéri, maga a felperes is csak 349 P 80 f-re teszi. E szerint, minthogy az özvegyi jog időtartama korlátolt és bizonytalan, a per tárgyának értéke a felperes által állított évi hasznok összegének alapul vétele mellett is csak 349 P 80 f-nek a tízszeres összege vagyis 3498 P, ami, minthogy a fellebbezési bíróság a keresetet egészben elutasította, a felperesre nézve a felülvizsgálati érték is. Minthogy pedig ez az érték nem haladja meg a felülvizsgálat kizárására a 49.000/1930. I. M. sz. rendelet 2. §-a 5. pontjának c. bekezdése értelmében irányadó 5000 P értékhatárt és a per nincs értékre tekintet nélkül a kir. törvényszék hatáskörébe utalva, a felperes a fellebbezési bíróság ítélete ellen a Te. 37. §-a értelmében felülvizsgálattal nem élhet. 2. Perképesség. 1055. szám. Az alaptőke 30 °/o-os befizetésének elmulasztása miatt érvényesen Érvénytelen meg nem alakult, de a cégjegyzékbe bevezetett részvénytársaságtól nem részvénytárlehet megtagadni azt a jogot, hogy követelését perrel érvényesíthesse, saság pera perben félként eljárhasson. képessége E. H. 1931. évi szeptember hó 24-én. P. IV. 1942/1930. szám. Elnök: Ternovszky Béla kir. kúriai bíró. Előadó: Suloky István kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A cégjegyzékbe bejegyzett részvénytársaság alaptőkéje 30%-ának befizetését elmulasztotta és utólag sem pótolta. Ez a rt. a vele szerződő alperes ellen kártérítés iránt keresetet indított. A fellebbezési eljárás során az alperes a törvényesen megalakultnak nem tekinthető részvénytársaság semmissége folytán a felperes perképességét kétségbe vonta s ennek alapján a Pp. 180. §-ának 6. pontjában meghatározott pergátló körülmény fennforgását vitatta. A fellebbezési bíróság a keresetet érdemben elutasító ítéletében a pergátló körülmény fennforgását nem állapította meg, mert álláspontja szerint a rt. cégbejegyzésének hatályban léte folytán a felperes perképességéhez kétség nem fér.