Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

164 Polgári peres és nem peres eljárás 1054: fel lehet tenni, hogy a törvény az 1932 : IV. tc. 3. §-ának második bekezdésében biztosított munkavállaló által az 1927 : XXI. tc. 90. §-a szerinti büntetőbírósági ítélet alapján munkaadója ellen baleseti kártérítés iránt indított per alatt, amely társadalombiztosítási bíráskodás útjára nem tartozik, az említett törvényszakasz negyedik bekezdése alapján indított kártérítési pert is értette, mint olyant, amely az előző bekezdések szerint jogerős büntetőbírói ítélet alapján indított perrel minden vonatkozásban azonos elbírálás alá esik. Az ellenkező álláspont annál kevésbbé lehet elfogadható, mert ez a hatáskör kérdésének a szabályozását újabb, elvi szempontokkal nem indokolható különbségtevéssel még a korábbi jogállapotnál is bonyolultabbá tenné s ezzel épen azokat a nehézségeket növelné, amelyeknek elkerülését a miniszteri indokolás a korábbi jogállapottól eltérő új szabályozásnak egyik főcéljaként jelölte meg. Mindezeknél fogva a vitás elvi kérdést a határozat értelmében kellett eldönteni. 1054. szám. > özvegyi jog Az özvegyi jog, mint lényegében időszakos haszonvételek köveiránt indított telését megalapító jog megállapítása iránt indított perben a per tárgya per tárgya- értékének megállapításánál a Pp. 6. §-ának 6. pontjában írt rendelkenak értéke, zések az irányadók. E. H. 1935. évi november hó 14-én. P. I. 4884/1935. szám. Elnök: Jakab Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Böszörményi Nagy István kir. kúriai bíró. Tényvázlat: A felperes özvegyi jogának megállapítása és elvont hasznok megítélése iránt indított keresetet gyermekei, az alperesek ellen. Az elsőbíróság a keresetnek helyet adott, az alpereseket kötelezte, hogy az örökhagyó nevén álló ingatlan birtokát bocsássák a felperes birtokába és fizessenek elvont hasznot. A fellebbezési bíróság az elsőbíróság ítéletének megváltoztatása mellett a felperest keresetével elutasította. Ez ellen az ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel élt. A m. kir. Kúria a felülvizsgálati kérelmet visszautasítja. Indokok: Özvegyi jog, mint lényegében időszakos haszonvételek követelését megalapító jogviszony megállapítása iránt indított