Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

152 Polgári peres és nem peres eljárás 1051. elleni bűntett miatt nyomozás rendeltetett el, amelyet a kir. ügyészség 1929. április hó 24-én megszüntetett. Felperes ebben a bűnügyben védője részére kifizetett 250 pengő megítélését kérte és a fellebbezési bíróság alperest ebben marasztalta is. A Bp. 479. §-a 1. bekezdése szerint a bűnügyi költségekhez tartoznak a terhelt képviselőjének és a védőnek megfelelő díjai és készkiadásai is. Ugyané szakasz utolsó bekezdése értelmében, ha az eljárásba bíróság még nem folyt be, — mint a jelen esetben is — a nyomozás teljesítése folytán felmerült költségeket az a bíróság állapítja meg, amely az ügyben eljárni illetékes volna. A polgári bíróság előtti eljárást szabályozó törvényes rendelkezésekkel érintetlenül hagyott ezzel a jogszabállyal a büntetőbíróság hatáskörébe van utalva annak az eldöntése, hogy a gyanúsított felperesnek az ellene lefolyt nyomozásban a védelemmel felmerült költsége mennyiben térítendő meg. Erre a tételre tehát a Pp. 180. §-ának 1. pontjában meghatározott és ugyané szakasz utolsó bekezdése szerint az eljárás bármely szakában hivatalból figyelembe veendő pergátló ok forog fenn, — ennélfogva a fellebbezési bíróság ítéletének e tételre vonatkozó részét a megelőző eljárással együtt a Pp. 505. és 547. §§. értelmében hatályon kívül helyezni és erre a tételre a pert megszüntetni kellett. A keresetlevélhez csatolt jegyzékben felsorolt többi tételek a jegyzékben kitüntetett keltezés szerint a felperes elleni nyomozás megszüntetése, 1929. április 24-e után, az alperes által a felperes sérelmére elkövetett hamis vád bűntette miatt lefolytatott bűnügyben a sértett felperes ügyvédi képviseletében és készkiadása folytán merültek fel. A kir. ügyész által képviselt vád alapján folytatott eljárás során bűnösnek kimondott vádlottat a Bp. 489. §-a alapján lehet marasztalni a sértettnek készkiadásban okozott költségekben és képviselőjének megfelelő díjában és készkiadásaiban, amennyiben ezek szükségesek voltak (29. sz. büntető döntvény.). Nem helytálló az alperesnek az a felülvizsgálati támadása, hogy az ellene lefolytatott bűnügy hivatalból üldözendő és így közvádas bűncselekmény lévén, a sértett ténykedéseire szükség nem volt, mert a sértett érdekét veszélyeztető ebben a bonyolult bűn-