Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

sz. Csődbiztos, tömeggondnok és csődválasztmány 121 Ezt a végzést a sz—i kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság az indokok elfogadása mellett Pf. 5498/16 — 1928, sz. végzésével helybenhagyta. Az eddig ismertetett határozatok szerint a sz—i kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság és a b—i kir. törvényszék, mint fellebbviteli bíróság egyes tanácsai ugyanennek a bíróságnak más tanácsával s a b—i kir. ítélőtáblával ellentétes gyakorlatot folytatnak abban az elvi kérdésben, hogy a csődtömeggondnok azokban a perekben, amelyekben a tömeghez tartozó vagyon tekintetében az 1881 : XVII. tc. 100. §-a értelmében képviselői jogkörében eljáró vagy eljárt, kérheti-e a Ppé. 18. §-a alapján a per bíróságánál felmerült költségeinek és díjainak a csődtömeggel szemben való megállapítását, avagy az ilyen költségek és díjak megállapítása is a csődbíróság hatáskörébe tartozik. II. A m. kir. Kúria elnöke az említett vitás elvi kérdés egyöntetű eldöntésének biztosítását a jövőre szükségesnek tartván, a kérdést a jogegységi tanács elé utalta. III. A Ppé. 18. §-a értelmében az ügyfelet peres vagy perenkívüli ügyekben képviselő ügyvédet illeti az a jog, hogy felmerült díjának és kiadásának saját felével szemben való megállapítását az illető ügyben elsőfokon eljárt vagy eljáró bíróságnál kérheti. A csődbíróság a tömeggondnokot a Cst. 95. §-a értelmében a saját hatósági területén lakó gyakorló ügyvédek sorából nevezi ugyan ki, mégis a csődtömeg peres és perenkívüli ügyeiben eljáró tömeggondnok nem esik az oly ügyvéd tekintete alá, mint aki a felet megbízási szerződés alapján képviseli. A tömeggondnok képviseleti jogát ugyanis a Cst. 3. és 100. §-a határozza meg, melynek rendelkezése szerint a közadós a csődnyitás joghatályának kezdetével elveszti kezelési és rendelkezési jogát a csődtömeghez tartozó vagyon felett, ez a jog a Cst. korlátain belül a törvény erejénél fogva a tömeggondnokra száll és ugyancsak a törvény erejénél fogva ő gyakorolja ebben a részben a képviseleti jogot is. Ezeknek a szabályoknak az értelme pedig az, hogy a tömeggondnok egyes vonatkozásban, amidőn eljárásával a tömeghez tartozó vagyon tekintetében a közadós korlátozott cselekvési képességét pótolja, a törvényes képviselő tekintete alá esik, más vonatkozásban pedig, midőn adott esetben a kőzadós