Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 8. kötet (Budapest, 1938)

122 Hiteljog 1045. vagy egyes hitelezők érdekeitől vagy jogaitól függetlenül, sőt ezek ellenére kell eljárnia, őt a bíróság megbízottjának jogállása illeti. A tömeggondnok jogállásának ezzel a meghatározásával szemben ügyvédi minőségének — mely a Cst. 95. §-a szerint csupán azt a törvényes minősítést jelenti, melynek alapján a csődbíróságtól a kinevezést elnyerheti, — a csődtömeghez való viszonya elbírálásánál jelentősége nincs és ez épen úgy nem_ szolgálhat alapul arra, hogy a Ppé. 18. §-a szerinti kérelem előterjesztésére jogosultnak tekintessék, mint nem teheti ezt az ügyvéd akkor sem, ha pl. mint gyám vagy gondnok végez annak nevében peres vagy perenkívüli teendőket, kinek törvényes képviselője. Kizárják az ellenkező álláspont helyességét a Cst, 103. §-ának a csődtömeggondnoki díjak s kiadások megállapítására vonatkozó rendelkezései is. A díjak ugyanis szabad egyezkedés tárgyául szolgálnak a tömeggondnok és a csödválasztmány között s az egyesség jóváhagyására, illetve a díjak mérséklésére vonatkozó jog a csődbíróságot illeti. Már pedig úgy a választmány részére az egyesség kötéséhez biztosított jognak, mint a csődbíróság felügyeleti jogának gyakorlása meghiúsulna a díjak egy részét illetően akkor, ha a tömeggondnok jogosult volna arra, hogy ezek megállapítását a Ppé. 18. §-a szerint való egyoldalú kérelemmel a peres vagy perenkívüli ügyben eljáró elsőfokú bíróság előtt szorgalmazza. Ugyanez az ellentét állana elő a csődtörvénynek a kiadások megállapítására vonatkozó eljárási rendelkezéseivel való vonatkozásban is. A kiadások ugyanis a Cst. 103. §-ának utolsó bekezdése szerint a tömeggondnoki számadásokba veendők fel, ezek pedig a Cst. 161., 162. §-a, 163. §-ának első bekezdése szerint a hitelezők meghallgatása, esetleg a Ppé. 23. §-ának utolsó bekezdése szerinti per útján kell, hogy elintézést nyerjenek. Kizárja ezenkívül a Ppé. 18. §-a szerinti eljárásnak a tömeggondnok által való igénybevételét az is, hogy nincs oly megbízó fél, akinek a felhívott jogszabály által előírt meghallgatásával (Pp. 254. §.) a díjak s költségek megállapítása tárgyában határozat hozható volna. Figyelembe kell végül venni a kérdés eldöntésénél azt is, hogy bár a bíróság a Ppé. 18, §-a szerint való eljárásban is vizsgálat tárgyává teszi az ügyvéd cselekményeinek indokolt voltát,