Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
sz- Telekkönyv 85 Tényvázlat: A k—i Népbank rt. folyamodó a telekkönyvi hatóságnál elfekvő hitelesített másolatra hivatkozással egyszerű másolatban bemutatott okirat alapján kérte az ingatlan tulajdonosának a ranghely feletti rendelkezési jogról történt lemondásának leiekkönyvi feljegyzését. A k—i kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság a kérelmet elutasította, mert a ranghely feletti rendelkezési jogról történt lemondás csak eredeti okirat bemutatása esetén rendelhető el. A k—i kir. törvényszék a telekkönyvi hatóság végzését megváltoztatta és a kérelemnek helyet adott, mert a Tkr. 67. §-ában foglalt rendelkezés csak a bekebelezés és előjegyzés megengedhetősége szempontjából írja elő, hogy bekebelezést vagy előjegyzést csak eredeti okirat alapján lehet megengedni, nem tartalmaz azonban arra vonatkozólag rendelkezést, hogy puszta feljegyzést is csak eredeti okirat alapján lehetne elrendelni. Ekként a kérelem a okiratnak a rendelkezésre álló hitelesített másolata alapján is teljesíthető volt. A m. kir. Kúria a másodbíróság végzését megváltoztatta és vonatkozó részében a telekkönyvi hatóság végzését hagyta helyben. Indokok: Abból a tényből, hogy a telekkönyvi rendtartás 67. §-a a telekkönyvi bekebelezés és előjegyzés megengedhetősége szempontjából azt írja elő, hogy e bejegyzések csak eredeti okiratok alapján történnek, tévesen vont a másodbíróság jogi következtetést arra, hogy a folyamodó által telekkönyvileg feljegyeztetni kért az a tény, hogy a jelzálogtulajdonos a törölni kért jelzálogjog ranghelyével való rendelkezési jogáról lemondott — egyszerű vagy hitelesített másolatban elfekvő okirat alapján is elrendelhető. A telekkönyvi rendtartás 67. §-ának ugyanis, mely a telekkönyvi rendtartás VII., vagyis abban a fejezetében nyert elhelyezést, amely a bekebelezések és előjegyzések közös kellékeit határozza meg — nem tulajdonítható oly értelmezés, hogy az egyúttal a telekkönyvi rendtartás XI. fejezetébe felvett 104. §-ban, valamint a 23.000/1929. I. M. számú rendelet 38. §-ában foglalt telekkönyvi feljegyzések kérdését is oly módon szabályozná, hogy e feljegyzések már egyszerű vagy hitelesített másolatok alapján is elrendelhetők. Az ily értelmezés nemcsak a törvénymagyarázat általános szabályaival, hanem a telekkönyvi rendtartás 124. §-ában foglalt