Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
36 Magánjog 914. Tekintettel arra, hogy a jászkun V. statútummal kapcsolatban a m. kir. Kúriának a Polgárijogi Határozatok Tárában 572. szám alatt felvett elvi jelentőségű határozata már megállapította azt a jogelvet, hogy a statútum által nem szabályozott abban a kérdésben, hogy a jászkun özvegy özvegyi joga korlátozható-e, kisegítő jogszabályként az országos jogot kell alkalmazni, tekintettel továbbá arra, hogy a jászkun férj a statútumban megállapított főszerzöi joga mellett az országos jog hatálya alá tartozó férjjel szemben hátrányosabb helyzetbe szerzeményi igénye szempontjából nem kerülhet: a kir. törvényszék a jászkun statútumok által nem szabályozott, fent megjelölt vitás kérdés elbírálásánál is az országos jog szabályait találta alkalmazandónak és ezek alapján azt állapította meg, hogy a jászkun férj nincs elzárva attól, hogy a házastársával együtt szerzett, de családi tekintetből kizárólag a felesége nevére telekkönyveztetett ingatlanra nézve a házasság megszűnésekor közszerzői jogát érvényesítse. Minthogy a perbeli ingatlanok szerzett vagyonnak tekintendők, amelyek felerészére nézve K. P. L. örökhagyó T. L.-val kötött házasságának megszűntekor saját közszerzeménye címén tulajdonjogot érvényesíthetett volna, minthogy pedig erről alperesek javára lemondott, s minthogy ez a lemondás felperesnek az atyja után kötelesrészét sérti, a felperes alperesektől, mint megajándékozottaktól, kötelesrészét jogszerűen követelheti. A b—i kir. ítélőtábla az elsőbíróság végítéletét azzal a részbeni változatással hagyta helyben, hogy a marasztalás összegét 1438 P-ről 1070 P-re szállítja le. Indokok: A jászkun statútumok szerint a házassági életközösség tartama alatt szerzett vagyon felett a korlátlan rendelkezési jog a férjet, mint főszerzöt illeti ugyan, az együttkereső özvegyet azonban a jászkun V. statútum 1. §-a értelmében „a földben fekvő summából" egy örökrész megilleti s azzal szobádon rendelkezhetik. Miután az együttkereső házastársak ezen házasságából gyermek nem származott és a főszerző férjnek felperes az egyedüli ivadéka, P. L.-t az alperesek jogelődét öröklés címén az ingatlanokba fektetett vételár fele illette meg. A szerződési okiratba az ingatlanok tulajdonjogát illetően P. L. iktattatott be szerzőként, tehát az ekként szerzett ingatlanokra köz-