Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Házassági jog. 37 keresőnek tekintendő, ebből pedig következik, hogy az egyébként főszerző férje áital az ingatlanokra fordított vételárnak felét T. L. közkereső hitvestársi minőségében megszerezte és csupán a vételárnak másik felével ajándékoztatott meg a férje által. A m. kir. Kúria végítéletében a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatja, az I—III. rendű alperesek által a felperesnek fizetendő kötelesrész tőkeösszegét 690 P-re leszállítja. Indokok: A jászkun területi jog szerint a házasság alatt visszterhesen szerzett vagyonra a férjet főszerzői jog illeti, kivéve, ha a házastársak a szerzeményi közösségre érvényes alakban megállapodtak, vagy a nő nevét a szerzési okiratba beiktatták, vagy végül, ha a szerzés alapja a nő vagyona volt. — Ezekben a kivételes esetekben tudniillik a jászkun férj és neje között is van közszerzemény. Ezek közül a kivételek közül ezúttal fennforog az az eset hogy a nő nevét a szerzési okiratba beiktatták éspedig akként, hogy a nő kizárólagos szerzőként szerepel. Ez azonban ebben az alakban is csak a nő közszerzői jogát állapítja meg s a férj főszerzői minőségét zárja ki, de a férj közszerzői minőségét meg nem szünteti. — Az ugyanis, hogy a szerzett vagyont kizárólag a nő nevére írták, a nőnek a férj ellenében a jászkun területi joggal szemben, amely a férj javára kivételes jogállást biztosít, az országos jognál is kedvezőbb elbánást nem eredményezhet. Ennélfogva az örökhagyót a peres ingatlanokra, a házastársak esetleg hiányzó különvagyona megtérítésének terhével, közszerzeményi jog illette meg. Az örökhagyó a neje örököseivel, I—III. rendű alperesekkel szemben, az ingatlanokra nézve a részére már élők között kötött ügylettel biztosított haszonélvezeten túlmenő minden igényéről lemondott, A 298. számú elvi határozat értelmében a házastársak közszerzeményi jogaikat a törvénytől eltérően szabályozhatják s arról le is mondhatnak, mindazonáltal az olyan közszerzeményi vagyonra nézve, mely a közszerzeményi jogról való lemondás időpontjában a házassági együttélés tartama alatt már megszereztetett, a lemondás a leszármazók kötelesrészét nem sértheti.