Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Házassági jog. 35 után az ő gyermekei: az I—III. rendű alperesek örökölték mostohaatyjuknak K. P. L. örökhagyónak holtigtartó haszonélvezeti jogával terhelten annak folytán, hogy örökhagyó a harmadik felesége hagyatékának tárgyalásán közszerzeményi igényét nem érvényesítette, sőt hozzájárult ahhoz, hogy a harmadik feleség nevén álló perbeli ingatlanokat az I—III. rendű alperesek örököljék; ílykép az I—III. rendű alperesek javára a saját közszerzeményéről lemondott. Ezeket az ingatlanokat az alperesek utóbb el is idegenítették. A felperes — aki az örökhagyónak első házasságából származott gyermeke, — az előadottak alapján kötelesrész címén az eladott ingatlanok vételára lU részének megfizetése iránt az alperesekkel, mint megajándékozottakkal szemben indít keresetet. A védekező alperesek a kereset elutasítását kérték. Tagadták, hogy a perbeli ingatlanokat édesanyjuk és ennek férje K. P. L. örökhagyó közösen szerezték és előadták, hogy édesanyjuk ezeket az ingatlanokat részben örökölt pénzből, részben az I, r, alperestől kapott kölcsönből vette. Azt is felhozták, hogy egyedül az örökhagyó jogosult közszerzeményi jogát érvényesíteni, de az ő jogán a felperes már nem, és pedig annál kevésbbé, mert az örökhagyó erről a jogáról az alperesek javára le is mondott. Az elsőbíróság megállapította, hogy a perbeli ingatlanokat K. P. L. örökhagyó és ennek harmadik felesége házasságuk tartama alatt együtt és közösen szerezték, azonban a tulajdonjogot egyedül a feleség javára kebeleztették be. A sz—i kir. törvényszék végitéletében az alpereseket egyetemlegesen arra kötelezte, hogy a felperesnek 1438 P tőkét és ennek járulékait megfizessék. Indokok: A nevezett házastársaknak, mint a volt jászkun kerülethez tartozó T. városi lakosoknak házassági vagyonjogi viszonyára az Ideiglenes törvénykezési szabályok I. részének 13. §-a által hatályban tartott jászkun statútum rendelkezései az irányadók. Annak a vitás kérdésnek eldöntésénél is tehát, hogy a nevezett házastársak között a szerzeményi közösség fennállott-e, a jászkun statútum rendelkezéseit kell alkalmazni. A jászkun IV. és V. statútum azonban nem rendelkezik arról, hogy a házasság tartama alatt a házastársak által közösen szerzett, de a feleség nevére telekkönyvezett ingatlan vagyonra nézve a jászkun férj szerzői joga miként érvényesül, illetve elégítendő ki. 3*