Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

34 Magánjog 914. viszony azonban 1913. évben megszűnt és az alperes ezután csak 1917. évben találkozott R. L-sal anélkül azonban, hogy a benső ismeretség felújult volna. Az ekként irányadó tényállásból okszerűen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy az alperes terhére csak az nyert bizonyítást, hogy az alperes a bontó kereset beadását megelőző 10 éven túl folytatott idegen férfival szerelmi viszonyt. A H, T. 83. §-ának harmadik bekezdése értelmében a vétkes cselekmény elkövetése után 10 év múlva bontó keresetnek nincs helye. A törvénynek ebből a rendelkezéséből okszerűen vonta le a fellebbezési bíróság azt a következtetést, hogy a kereset beadását megelőzően 10 év előtt történt vétkes cselekményre bontó keresetet fektetni nem lehet, tekintet nélkül arra, hogy mikor értesült a sértett házasfél a cselekmény elkövetéséről vagy pedig, hogy ugyanő a kereset benyújtásában gátolva volt-e vagy sem. Közömbös azért, hogy a felperesnek az alperes ellen előzően megindított bontópere milyen okból szűnt meg és hogy a felperes erről mikor értesült. 914. szám. Jászkun nő Az a körülmény, hogy a szerzett vagyon tulajdonjogát a jászkun közszerze- nő nevére kebelezték be, a nő javára a jászkun férj ellenében, — akit ményi joga a jászkun statútum kivételes jogállásban részesít, — nem eredményezés a férj fő- het kedvezőbb elbánást, mint amilyen őt az országos jog alapján illetszerzői joga né meg és így a szerzett vagyon tulajdonjogának a nő nevére bekebeközötti vi- lezése csak a férjnek föszerzői minőségét zárja ki, de közszerzői miszony. nőséget meg nem szünteti. E. H. 1933. évi március hó 7-én. P. I. 7446/1930. szám. Elnök: Jakab Mihály kir. kúriai tanácselnök. Előadó: Brandt József kir. kúriai bíró. Tényvázlat: Az 1927. évi november hó 13. napján meghalt K. P. L. örökhagyó a volt jászkun kerületben kötött házasságot és ott is élt harmadik feleségével. Az örökhagyó és annak harmadik felesége a peres ingatlanokat a házasságuk tartama alatt együtt szerezték, ennek ellenére azonban az ingatlanok tulajdonjogát egyedül a harmadik feleség javára kebelezték be, míg az örökhagyó javára csak a holtigtartó haszonélvezeti jogot biztosították. Ezeket az ingatlanokat az örökhagyó harmadik feleségének elhalálozása