Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

170 Magán jog 946. célzó egyszerű iparrendészeti tilalmakkal azonos tekintet és elbírálás alá, mert ezekben a jogszabályokban az iparrendészeti intézkedéseken felül olyan anyagi jogi rendelkezések is foglaltatnak, amelyek a közszükségleti cikkek forgalmát háború esetén biztosítani kívánták az ellen, hogy azok a közfogyasztás és a hadviselés céljai elől jogellenesen elvonassanak és ezért mindazok a szabályok, amelyek az áru felhalmozását, visszatartását, az üzemek korlátozását, a nem kereskedő vagy nem bejegyzett cégű ügynök által közszükségleti cikkeknek árusok vagy más kereskedők részére való közvetítését (lánckereskedés), továbbá az árdrágítást tiltották és büntették, kétségtelenül magára az egyes ügylet tartalmára — és nem egyedül az iparszerű foglalkozásra — vonatkozó tilalmat állapítanak meg s így ezek a rendelkezések az ügylet eltiltott részének semmisségét is kifejezetten kimondták. A most kifejtett álláspont helyességét támogatja a magyar jogfejlődés és a vonatkozó irodalom is. Már Frank Ignác (Közigazság törvénye Magyarhonban 1845.) is csak azokat az ügyleteket tekintette semmiseknek, amelyeknek tartalma tilos: „Valahányszor a vállalat hibás vagy tilalmas vagy rút okból eredett: az alku magában erőtlen, azaz kötelezés belőle nem keletkezik, mert ha illik a bizodalmas jó hitet, a becsületes keresetet fenntartani, ez a rút és törvénytelen szerződésekre ki nem terjed és akaratja nem kötelez" (586. lap). „A tilalmas ok semmivé teszi pl. a kötelezést, mely tiltott játékból ered és minden igéret, melynek célja a törvénytelen vagy gonosztett bére (jutalma) volna, már ennélfogva tilalmas, rút okból származik és foganatlan" (589. lap). Az első magánjogi tervezetnek a M. T. J. 972. §-ával teljesen egyező 955. §-ához fűzött indokolás kifejtette, hogy „törvényes tilalomba ütközik a szerződés nemcsak akkor, ha a törvény egyenesen a szerződés megkötését tiltja meg, hanem akkor is, ha a szerződés oly szolgáltatásra irányul, mely a törvény szerint tilos. Ha a törvény valamely szerződés megkötésére büntetést szab, akkor rendesen az lesz a törvényhozó akarata, hogy a szerződésnek magánjogi hatálya se legyen. Lehetséges azonban az is, hogy a törvény büntetéssel akarja ugyan sújtani a szerződés megkötését, de anélkül, hogy a szerződés magánjogi érvényét érinteni akarná. A törvénymagyarázatra tartozik annak megállapítása, hogy a törvénynek ezen vagy amaz értelme van-e. A törvényes tilalomba