Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerződés 171 ütköző szerződés csak annyiban semmis, amennyiben a törvény mást nem rendel. Lehetséges különösen, hogy a törvény a tilalomba ütköző szerződést nem abszolúte semmisnek, hanem csak bizonyos személyekkel szemben hatálytalannak akarja tekinteni... Oly tilalom, amely csak az egyik félnek szól, az annak ellenére kötött szerződést nem teszi érvénytelenné. Éppen abból, hogy a tilalom csak az egyik félhez van intézve, tűnik ki, hogy a törvény a tilalom ellenére kötött szerződés érvényét nem akarja érinteni." A tervezet indokolása arra is utal, hogy a javasolt szabályozás megfelel a fennálló jognak és a többi törvényhozásoknak is. A német polgári törvénykönyv 134. §-ának szövege a magyar javaslattal teljesen egyező, míg a Optk. 878. §-a szerint „ami nem teljesíthető, ami éppen lehetetlen vagy tilos, érvényes szerződés tárgya nem lehet;" a svájci kötelmi jogi törvény 20, §-a pedig azt mondja ki, hogy „semmis az a szerződés, amelynek lehetetlen vagy jogellenes tartalma van vagy a jóerkölcsökbe ütközik." De kitűnik ez azokból a tételes jogszabályainkból is, amelyek a tilalom és a tilalom áthágásának büntetése mellett az ügylet érvényességét nem érintik; míg ezekkel szemben más jogszabályok a tilalom mellett az ügylet semmisségét is kimondják. Nem is szólva a kötelmi jog körébe nem tartozó házasságjogi törvényről (1894 : XXXI. te), amely a tiltó akadályok ellenére tudva házasságot kötő feleket bünteti, de magát a házasságot érvényesnek tekinti; az árdrágító visszaélésekről szóló 1920 : XV. tc. l-4.§-aiban az ártúllépést, áruzsorát, munkabéruzsorát, árdrágító üzérkedést (lánckereskedést), áruelvonást és árucsempészetet tiltja és bünteti ugyan, de 6. §-ában kimondja, hogy az ügylet nem egészében, hanem csak a hatóság által megszabott vagy megengedett legmagasabb árat avagy tájékoztató árat meghaladó részében semmis, aminek nem az egész kereset elutasítása, hanem csak az a következménye, hogy a vevő csak árleszállítást, illetőleg a sértett a saját szolgáltatásának megfelelő ellenszolgáltatást követelhet, vagy az adott ellenszolgáltatás többletének visszatérítését avagy megtérítését igényelheti; a Pénzintézeti Központról szóló 1920 : XXXVII. tc. 13. §-a tiltja és bünteti azt, ha 1921. július 1-től kezdve olyan pénzintézet fogad el betétkönyvre befizetést, amely a Pénzintézeti Központ-