Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

162 Magánjog 946. megállapítható tevékenységének üzletszerűsége. Ingatlanok forgalmának — amelyhez az ingatlanok haszonbérbeadása vagy vétele is tartozik — üzletszerű közvetítésével a 60.000/1921. F. M. sz. rendelet 230. §-a és az 5.500/1924. M. E. sz. rendelet 36. §-ának második bekezdése értelmében pedig csak az foglalkozhatik, akinek erre az Országos Földbirtokrendező Bíróság engedélyt ad. A felperes tehát engedély hiányában ingatlan forgalmának közvetítésére nem jogosult. Az engedély nélkül való közvetítés az 1920 : XXXVÍ. tc. 97. §-ának 3. pontjában körülírt tiltó rendelkezést sérti, kihágásnak minősül, vagyis tiltott cselekmény, amelyből sem jogok, sem kötelezettségek nem származnak. A m. kir. Kúria az 1931. évi február hó 24-én P. VII. 7920' 17— 1929. számú végítéletével a felülvizsgálati kérelmet elutasította a következő indokolással: Nem vitás, hogy a felperesnek, aki hivatásos ingatlanforgalmi ügynök és így ingatlanok közvetítésével iparszerűleg foglalkozik, az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól ehhez a foglalkozáshoz engedélye nincs; maga a felperes is ennek határozott beismerése mellett a fellebbezési tárgyaláson csak azt vitatta, hogy ő ingatlanforgalmi tevékenysége gyakorlásában D. E. p—i ingatlanközvetítő neve alatt dolgozott, akinek pedig az Országos Földbirtokrendező Bíróságtól megfelelő engedélye volt. Ha való volna is az, hogy a felperes D. E. p—i országos földbirtokrendező bírósági engedélyes ügynök neve alatt járt el ingatlanforgalmi közvetítéseinél, ez az eljárása a törvény által megkívánt engedély hiányát nem pótolná; de meg sem volna engedhető az ilyen, valamely engedélyes ügynök nevében, de saját számlájára való eljárás az engedéllyel nem bíró ügynök részéről, mert ez a törvény rendelkezésének nyilvánvaló kijátszása volna. Hasonlóan döntött a m. kir. Kúria 1925. évi december hó 18- án P. VII. 3897/10-l925. szám alatt azzal a hozzáadással, hogy a törvény szempontjából „üzletszerűnek a közvetítés akkor tekintendő, ha az anyagi haszonszerzés célzatával jutalék kikötése mellett történt és pedig arra való tekintet nélkül, hogy ez a közvetítés csak alkalomszerűen akár egyetlen esetben is, avagy rendszeresen, hivatásszerűen végeztetett; mert az üzletszerűség fogalmi kellékét éppen az képezi, hogy a közvetítő tevékenységből a közvetítőre nézve kikötés szerint anyagi előny: haszon származzék."