Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

12 Magánjog 907. maiban foglalt határozmányok alapján megkívánt jóváhagyást a szerződésekben ki nem kötötték. A b—i kir. járásbíróság a keresetet más okból elutasító ítéletének indokaiban a perben csatolt F'/. és G /. jelű megállapodás és pótmegállapodás érvénytelenségét azon az alapon állapította meg, hogy azok nem a felperes rend statútumaiban előírt jóváhagyás mellett jöttek létre és nem tartattak be a szerződések megkötésénél a szervezeti szabályokban írt azok a rendelkezések, amelyek mellett a pótszerződések a felperesre kötelezően létrejöttnek volnának tekintendők. A b—i kir. törvényszék az elsőbíróság ítéletét helybenhagyta, azonban a hatálytalanítani kért mindkét szerződés érvényességét megállapította, mert álláspontja szerint abból kifolyóan, hogy a római katolikus szerzetes rendek vagyoni ügyekben a tartományi főnök felügyelete alatt állanak, a rend törvényes képviselője maga a tartományi főnök, s minthogy mind a haszonbérleti szerződést, mind az ezt kiegészítő szerződéseket a rend képviseletében a rend tartományi főnöke írta alá, ezek a szerződések alaki jogi szempontból érvényesek. De a kir. törvényszék szerint ezek a szerződések anyagi jogi vonatkozásban is érvényesek annak ellenére, hogy a felperes szerzetes rend statútumainak rendelkezései (808. és 811. pont) a haszonbérleti szerződéseknél a rendház konventjének beleegyezésén felül a főmonostori konventnek, mint a kongregáció elnöki tanácsadó testületének hozzájárulását és végül az apostoli Szentszék engedélyét megkívánják. Mert egyik szerződésnek érvényessége sincsen az egyházmegyei egyes szervek vagy a Szentszék jóváhagyásának feltételétől függővé téve. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét megváltoztatta; az 1923. évi február hó 1-én kelt,/7*/, jelű megállapodást és az 1925. évi február hó 19-én kelt G /. jelű pótmegállapodást érvénytelennek mondotta ki. Indokok: 1. A jogi személyek a törvény és szervezeti szabályaik korlátai között cselekvőképesek. Az egyesület törvényes képviselője képviseleti jogának terjedelmét harmadik személyekkel szemben az alapszabályok korlátozhatják. A képviseleti jognak más módon megállapított korlátozása csak annyiban hatályos harmadik személyekkel szemben, ameny-