Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)

sz. Szerzői jog 141 hirdetéstől is, mint mindenesetre hátrányos helyzettől meg akarta óvni. Ezt a 21. §. második bekezdésének az a rendelkezése fejezi ki, hogy a bitorló cselekmények előzetes hirdetésére szolgáló eszközöket is minden esetre elkobozni rendeli. Amikor tehát az elsőbíróság az elkobzást elrendelte anélkül, hogy a szerzői jog bitorlásának kísérletében bármelyik alperest vétkesnek mondotta volna ki és a felperest a kártérítési kötelezettség megállapítására irányuló keresetével elutasította, a törvény szelleméből folyó rendelkezésnek tett eleget. De helyes az elsőbíróságnak az a rendelkezése is, hogy ezt az elkobzást csak a II. és III. r. alperesekkel szemben mondotta ki, mert a panaszolt hir- • detést a II, és III, r. alperesek tették közzé, amely tényük tehát maga után vonta felelősségüknek a megállapítását is, míg az I. r. alperes a közzétételnél közre nem működött, mert az a ténye, hogy a közzéteendő hirdetmény díjainak fizetési kötelezettségéért a készfizető-kezességet elvállalta, még egymagában véve a hirdetés közzétételének a tényét meg nem állapítja. A m. kir. Kúria a fellebbezési bíróság ítéletét részben megváltoztatta; az elkobzást nemcsak a II. és III. r. alperes, hanem az I. r. alperes ellen is elrendelte, de mind a három alperessel szemben csak abban az értelemben, hogy nem magát a hírlapi hirdetést, hanem a hirdetésnek az I. r. alperes által elkészített különleges eszközeit (matricáit) rendeli elkobozni. Indokok: Nem vitás, hogy báró Kemény Zsigmond műveinek szerzői joga a felperest illeti s így a hirdetett kiadás a felperes szerzői jogait sértené. Mivel a hirdetés közzétételekor a hirdetett műnek nyomása meg sem kezdődött, helyesen fejtette ki a fellebbezési bíróság, hogy a hirdetés közzététele csak a bitorlás előkészületi cselekményének s nem a bitorlás kísérletének tekintendő. S helyes okfejtéssel jutott a fellebbezési bíróság arra az eredményre, hogy a Szjt. 21. §. második bekezdésének helyes értelmezése szerint a panaszolt hirdetésre szolgáló különös eszközök és készülékek elkobzandók abban az esetben is, ha a hirdetés a bitorlásnak csak előkészületi cselekménye volt, s nem jutott el a kísérletig. Helyes ez az álláspont azért, mert az ily előkészületi cselekmény esetében az elkobzás indokai a dolog természete szerint ép úgy fennforognak, mint a kísérlet esetén.