Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
142 Magánjog 943. A kir. Kúria azonban magának a hirlapi hirdetésnek elkobzását elrendelhetőnek nem találta, mert az időszaki lapoknak a sérelmes hirdetést tartalmazó napi számai, mint a dolog természete szerint csak egy napi forgalomra szánt sajtótermékek, már régen nem tárgyai a közforgalomnak. Már pedig az elkobzás célja az, hogy a jogsértő közleménynek a közforgalomban való terjesztése meggátoltassék. A megállapított tényállás szerint azonban a III. alperes rendelésére az I. r. alperes elkészítette a nyomáshoz szükséges matricákat. Ezeknek a matricáknak, mint az előzetes hirdetésre szolgáló különös eszközöknek elkobzását tehát a Szjt. idézett rendelkezése értelmében el kellett rendelni. A Szjt. nem mondja ki, hogy az ebben a törvényben meghatározott kártérítésnek abban az esetben is helye van, ha a bitorlás előkészítésére irányuló cselekmény nem jutott el a bitorlás kísérletéig De ugyanabból az indokból, amelyre való tekintettel a Szjt. nek az elkobzásra vonatkozó rendelkezései irányadók a jogosulatlan hirdetésre, mint előkészítő cselekményre is, az ily előkészületi cselekmény esetén a kártérítési követelés tekintetében ugyancsak a szerzői jogi törvény rendelkezései nyernek alkalmazást. A jelen esetben a panaszolt hirdetés önmagában is alkalmas volt arra, hogy a felperesnek kárt okozzon, s e részben a II. r alperest, aki a III. r. alperes nevében eljárt, mindenesetre gondatlanság terheli, mert üzletszerűen foglalkozván müvek kiadásával, tudnia kellett, hogy Kemény Zsigmond regényei még védelem alatt állanak. A II, r. alperes azonban a panaszolt hirdetés közzététele után rövid idő múlva értesülvén a felperes szerzői jogáról, haladéktalanul oly tartalmú értesítést tétetett közzé megfelelő alakban a vonatkozó hírlapoknak 1928. szeptember 16-i számában az előzőleg megjelent hirdetésre való utalással, hogy báró Kemény Zsigmond müveit, mivel ezek a felperes tulajdonai, nem fogja kiadni. E szerint a II. r. alperes oly rövid idő alatt tette közzé a megfelelő helyreigazító közleményt, s ezzel annyira jóvátette a felperesnek a panaszolt közleménnyel okozott sérelmet, hogy a felperesnek a panaszolt hirdetés közzétételébői sem vagyoni, sem nem vagyoni kára nem származott.