Polgárijogi határozatok tára. A Kir. Kúria hivatalos kiadványa, 7. kötet (Budapest, 1937)
sz. Szerzői jog 115 S ha való is, hogy a Szjt.-ünk 8. §-ába az előadó művészre vonatkozó rendelkezés a német és az osztrák szerzői jogi törvény ide vonatkozó rendelkezéseinek hatása alatt kerülhetett, s ezek a rendelkezések az előadó művész teljesítményét az előadott mü feldolgozásának (Bearbeitung) s az előadó művészt a feldolgozás, mint mü szerzőjének tekintik, ez a körülmény a Szjt.-ünk ide vonatkozó rendelkezésének értelmezésénél annál kevésbbé jöhet figyelembe, mert annak a fikciónak elejtésére irányuló törekvés, amely az előadó művész teljesítményét feldolgozás útján létesített műnek tekinti, mindinkább erősbödik, — ami kitűnik az 1932. évben kibocsátott német szerzői jogi törvénytervezetből is. Amikor a berni, majd utóbb a római egyezmény a 2. cikk második bekezdésében az eredeti művel egyenlő védelemben részesíti többek között az alkalmazást (adaptálást), — akkor ezen nyilván nem értette a előadó művész teljesítményét is, mert különben a római egyezményt eredményező konferencián nem terjesztettek volna elő külön indítványt aziránt, hogy az egyezményben az előadó művészeknek bizonyos szerzői jog biztosíttassák, s a konferencia, miután ez az indítvány eredményre nem vezetett, nem adott volna csak annak az óhajának kifejezést, hogy az egyes kormányok az előadó művészek jogainak érvényesítésére alkalmas belső szabályok megalkotásának lehetőségét tegyék megfontolás tárgyává. Téves tehát az alperesnek az az álláspontja, hogy a római egyezmény — a 2. cikk második bekezdésében foglaltakra való tekintettel — az előadó művésznek is megadja a szerző javára a 1 l/a. cikkben biztosított azt a védelmet, amely szerint a mű szerzőjének van kizárólagos joga arra, hogy művének a nyilvánossággal rádió útján közlését megengedje. A Szjt. 8. §-ában említett s a 6. §. 10. pont alá eső alkalmazástól (adaptálástól), mint művet alkotó szerzői tevékenységtől, élesen meg kell különböztetni a 8. §-ban említett „művészi tevékenységgel járó alkalmazás"-t, amelyet egyébként a törvényünk a 8. §-ban a védelem alatt álló müvekhez hasonlóan bizonyos, de közelebbről nem körvonalazott védelemben kívánt részesíteni, s amely védelmet a 8. §. keretébe a 6. §. 10. pontjában említett adaptálásokkal, átdolgozásokkal kapcsolatban talált megfelelően beilleszthetőnek. 8*